A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hitelintézeti szektor sokkellenálló képességének erősítése, valamint a hitelezési dinamika megőrzése és ezzel a gazdasági növekedés elősegítése érdekében több döntést is hozott a törlesztési moratórium időkorlátjához kötődő értékvesztés-képzés gyakorlati banki alkalmazásáról, a tőkefenntartási pufferszabálytól való átmeneti eltérési lehetőségről, illetve több más mellett az osztalékokra vonatkozó korlátok fenntartásáról. Az ezekhez kötődő jegybanki vezetői körlevelek a tervek szerint 2021 januárjában jelennek meg.

Az MNB honlapján megjelent tájékoztatás szerint változatlanul fennáll a víruskockázat, és ennek a gazdasági hatásai, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács friss határozatai úgy támogatják a hitelezés további növekedését, hogy eközben továbbra is fenntartható marad a hitelintézeti szektor szereplőinek biztonságos működése.

A jegybank így 2021. január végéig módosítja az értékvesztés megképzésére vonatkozó előírásait.

Ennek alapja az, hogy az Európai Bankhatóság nemrég döntött úgy, hogy 2021. március 31-ig meghosszabbítja a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét.

Ez egyebek közt kimondja, hogy a 9 hónapot meghaladó időszakot moratóriumban töltő banki kitettségeket a hitelintézeteknek átstrukturáltnak kell minősíteniük, amennyiben a fizetés átütemezésére vagy újra átütemezésére 2020. szeptember 30-a után került sor.

Az MNB készülő szabályozása szerint az átstrukturált minősítés ellenére nem kell átsorolni a nagyobb értékvesztési kategóriába azon vállalati kitettségeket, amelyeknél a monitoring adatok szerint nincs pénzügyi nehézség.

A lakossági portfóliónál a jegybank olyan feltételrendszert dolgoz ki, amely révén objektíven kiszűrhetők azok az egyértelmű esetek, amelyeknél szintén nem szükséges a magasabb értékvesztést eredményező kategóriába sorolás.

Azon lakossági hitelek, amelyek vonatkozásában meg kell képezni a magasabb értékvesztést, de a moratóriumból való kikerülésük után 6 hónapon keresztül megfelelően törlesztenek visszasorolhatók a biztonságosabb kategóriába, és így a megképzett többlet-értékvesztés felszabadítható.

E lépések révén – megfelelő stabilitás mellett – jelentős, a hitelezési kapacitásokra negatívan ható értékvesztés-képzéstől mentesülhetnek a hitelintézetek.

Egy további jegybanki döntés szerint a járvány okozta gazdasági helyzetben az MNB átmenetileg továbbra sem szankcionálja, ha egy hitelintézet megsérti a tőkefenntartási puffer mértékére vonatkozó szabályokat. Mint emlékezetes, az MNB eredetileg tavaly áprilisban döntött úgy, hogy átmenetileg tolerálja az erre vonatkozó szabálysértéseket. A jegybank viszont elvárja, hogy a piaci szereplők 2022. június 30-ig legalább 50 százalékos mértékben, 2023 elejére pedig teljesen feleljenek meg e tőkepuffer-elvárásnak.

Az MNB emellett – legutóbb 2020 szeptemberében frissített vezetői körlevelének felülvizsgálatával – elvárja azt is, hogy

a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget

a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.

Tartózkodjanak továbbá 2021 szeptemberének végéig a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól – a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe –, illetve mérlegeljék a javadalmazási politika hatálya alá tartozók esetében a változó javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását szintén jövő őszig. Ha utóbbi korlátozásra nincs módjuk, az MNB elvárja, hogy a változó javadalmazásra szánt kifizetéseket minél nagyobb arányban és minél hosszabb ideig késleltessék.