A 2000-es évek elejéhez képest ma gyengébbek azok az érvek, amelyek korábban az euroövezethez való csatlakozást sürgették – mondta Hamecz István közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori ügyvezető igazgatója az Eötvös Csoport által szervezett Kell-e nekünk euró című konferencián. Szerinte az eltelt időben csökkentek a csatlakozástól várható előnyök, az ezt ellensúlyozó, a monetáris politika önállósága melletti érv pedig erősebb, mint volt.

"Az igazi vita a magyar eurónál arról kell szóljon, hogy vajon ez a szuverenitásból származó előny létezik-e és mekkora. Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy

vajon lehet-e jó gazdaságpolitikát végezni az eurózónán belül?"

– mondta a közgazdász.

Úgy vélekedett, hogy igen, ha ezt kellően átgondolt gazdaságpolitikával támogatják meg, amire példaként Németországot említette, amely a zóna átlagánál gyorsabban növekedett, ezzel szemben a hasonló monetáris politikát folytató Ausztria esetében csak az eurózóna átlagának megfelelő növekedést sikerült elérni.

Hamecz István arról is beszélt, hogy egyes kelet-európai tagállamok eddig miért nem vezették be az eurót. Szerinte a csehek számára túlzottan is magas a zóna inflációja, ezzel szemben ez a magyarok számára kifejezetten alacsony. A lengyelek azért tartózkodtak eddig az euróbevezetéstől, mert szeretnének anticiklikus monetáris politikát folytatni. A közgazdász megemlítette azt is, hogy az elmúlt 20-30 év nagy részében a magyar fiskális és monetáris politika nem volt képes hatékony anticiklikus politikára, mert lényegében bemanőverezte magát egy olyan sarokba, ahonnan már nem lehetett ilyet csinálni.

Ma nincs ebben a sarokban, most már képes lenne, de nem hajlandó ilyet csinálni

– mondta Hamecz István.

A 2008-as válság óta felhalmozott makrogazdasági tapasztalatok arra utalnak, hogy az euró bevezetése komoly makrogazdasági kockázatokat is hordozhat, amelyek csak nagyon tudatos gazdaságpolitikával mérsékelhetőek.

"Láttuk azt, hogy ha tudsz vagy akarsz rendes anticiklikus politikát folytatni, akkor ez működhet, ha nem, nem" - jelentette ki a közgazdász. Szerinte a magyar gazdaságpolitika ma, amikor tudna, nem akar, ez egy belső, inherens jellemzője, és ez végig, az egész időszak alatt így volt. Véleménye szerint azért nincs komoly gazdaságpolitikai vita az euró bevezetéséről, mert egyik politikai oldal sem sürgeti jelentősen az övezethez való csatlakozást.

Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója, 2013-2015 között adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerint Magyarország ma nem tudna egyértelműen belépni az euróövezetbe, bár többé-kevésbé tudná teljesíteni a makrogazdasági feltételeket. Gazdasági sikert azonban ez nem feltétlenül jelentene az országnak, részben a gazdaságpolitikai működése miatt. A magyar gazdaságpolitika évtizedek óta kinyilvánított célja az eurócsatlakozás, mutat is egyfajta mintázatot, de a jelenlegi jegybanki gyakorlatban jellemző kvázi fiskális tevékenység olyan, amit 26 éve nem láttunk, és ez a gazdaságpolitika támogatása érdekében történik – mondta Orbán Gábor.

Ráadásul szerinte az eurózóna jelen formájában messze van attól, hogy valódi közös piac legyen. Ott, ahol magas hozzáadott érték van – márpedig az árfolyam mint kiegyenlítő mechanizmus csak ott érdekes, mivel ahol kicsi, ott lényegtelen –, ott mindig előfordul az, hogy az engedélyeztetés, a hatóság, a védjegy, a szabadalom, a tanúsítvány, a szabvány, ez mind nemzeti ügy lesz, és innentől kezdve az eurózóna nem tekinthető egységes piacnak, semmilyen értelemben.

Szerinte bár az iparra szokták azt mondani, hogy a leginkább kereskedelmi forgalomba kerülő jószágokat előállító szektor, szó nincs róla, hogy az ipar ilyen szempontból egy egységes belső piaccal szembesülne az euróövezetben.

Ez nem egy optimális valutaövezet, noha közös pénzzel fizetnek benne

– tette hozzá.

Orbán Gábor szerint amíg az euróövezet tagjai nem hajlandók geopolitikai szinten gondolkodni, addig a közös valutával gondok lesznek.