INFORÁDIÓ 
2019. december 10. kedd
Judit

infláció

drágulás

étkezés

madár istván

portfolio

A felújított győri vásárcsarnok az átadás napján, 2019. november 15-én.

Ezért nincs köszönőviszonyban az, amit érzünk és a hivatalos számok

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó

Bár hivatalosan 3 százalékos az infláció, sokan ennél magasabbnak érezhetik a drágulás ütemét. A Portfolio elemzése szerint a szubjektív tényezők mellett ezt az érzetet erősítheti az is, hogy az úgynevezett étkezési árindex 7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A boltokban vásárolt termékeknek az ára valóban gyorsabb ütemben emelkedik, mint az infláció, erősítette meg Madár István, a Portfolio vezető elemzője az InfoRádiónak. A gazdasági szakoldal által készített étkezési árindex, amely az alapvető élelmiszerféléken túl (hús, tej, zöldség, gyümölcs) a házon kívüli étkezést, vagyis az éttermi- és büféárut is tartalmazza, azt mutatja, hogy

az említett termékkörök áremelkedése érdemben magasabb volt az elmúlt hónapokban, mint az infláció.

Eközben bizonyos termékeket, jellemzően a ruházkodási-, vagy tartós fogyasztási cikkeket, akár a rezsiköltségeket viszont sokkal kevésbé érintette a drágulás. Összesített áremelkedésük évek óta szinte 0 körüli, tehát ezáltal jöhet ki a 3 százalék körüli infláció – mutatott rá a szakember.

A Porftolio munkatársa szerint a gond ott van, hogy ezeket az utóbbi termékeket az emberek ritkábban vásárolják, így kevésbé veszik tudomásul, hogy például egy hat évvel ezelőtti hűtőszekrény lecserélése nem kerül annyival többe, mint amennyit az átlagos infláció jelentett valójában ebben az időszakban. Másrészt – folytatta –, a KSH, mivel a fogyasztók által vásárolt termékeket veszi figyelembe, ezáltal olyanokat is, amelyeket nem vásárolunk olyan sűrűn. Ilyen például az autó, ami a lakossági fogyasztásban 3,5 százalékos súlyt képvisel, emiatt az elméleti fogyasztói kosárban, amiből a KSH inflációt számol, miközben egy átlagember fogyasztásában biztos, hogy nem ennyit tesz ki, hiszen vagy 0-t, ha éppen nem vásárol, vagy amikor 5-10 évente lecseréli az autóját, akkor ennél sokkal-sokkal magasabb súlya van – magyarázta a szakember.

Tehát valójában a fogyasztói árindex, aminek alapján meg akarjuk mérni, hogy hogyan változik egy ember életszínvonala az árak változása függvényében, az egy makrogazdasági konstrukció, és

nem nagyon van olyan ember, akire pontosan ráillene

az említett fogyasztói kosárszerkezet, amiből a KSH ezt a számolja. És így az az infláció, amivel találkozik egy átlagos háztartás, az valójában magasabb lehet annál, mint amennyit a statisztikai hivatal számol fogyasztói árindexként – ismételte meg Madár István.

Az elemző végezetül arra is kitért, hogy az étkezési termékek 7 százalékos átlagos áremelkedésénél is nagyobb mértékben drágult a sertéshús, valamint ezzel párhuzamosan a feldolgozottabb húsételek, miután a sertéspestis szűkösséget jelent világszerte ezen a piacon. Így a sertéshús jelenlegi ára 15 százalékkal haladja már meg az egy évvel korábbit, de például a szalámik és egyéb típusú felvágottak is 8 százalékos drágulással bírnak. Az említett büféáruk és a kisebb élelmiszerárusító helyek árindexei is közel 9 százalékosak, és a cukor esetében is 8 százalékos drágulást mutat. És a burgonya ára is meglehetősen hektikus (jelenleg 14,5 százalék körüli a drágulása), hónapról hónapra nagyon látványos változások figyelhetők meg esetében, fűzte hozzá Madár István.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Kapcsolódó hang

Infláció, átlag és ami mögötte van – Madár István, Portfolio
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018