eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Elmondta az OPEC, mi lesz az olaj jövője

Jócskán megváltozik a globális energiapolitika és ezzel együtt az olajpiac is - tekintett a jövőbe a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). A szervezet kedden publikált World Oil Outlook (WOO) közép- és hosszútávú olajpiaci prognózisa szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon.

A prognózis sorra veszi az ipari és társadalmi változásokat, és forgatókönyvet vázol fel az energiahordozók jövőjére, a megújuló energia felhasználásának változására, valamint az autóipar átalakulására is.

A szervezet prognózisa a globális GDP 2040-ig évi átlagban 3,3 százalékos növekedésére, valamint a világ népességének a jelenlegi 7,6 milliárdról 9,2 milliárdra gyarapodására alapozza az olaj iránti kereslet várható emelkedését.

Az 1,6 milliárdos népességnövekedés főként a fejlődő térségekben, ezen belül is Afrikában és a Közel-Keleten következik majd be, de a GDP-növekedés is elsősorban a fejlődő régiók termelésének lesz köszönhető, leginkább a termelékenység és a hatékonyság javulása miatt.

Az ázsiai gazdaságok kiemelkedően magas GDP-növekedése kelet felé tolja majd el a világgazdasági aktivitás súlypontját.

A globális GDP 40 százalékát Kína és India állítja majd elő 2040-re, az OECD tagországok részesedése pedig 32 százalékra zsugorodik.

Forrás: McKinsey & Co.
Forrás: McKinsey & Co.

Az egy főre jutó GDP földrajzi eloszlásában nem következik be viszont hasonló mértékű eltolódás, a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel az előrejelzési periódus végén is az OECD amerikai tagjai rendelkeznek majd, a második helyen az OECD ázsiai és óceáni tagjaival, a harmadikon pedig az európai tagországokkal. A legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel 2040-ben is az afrikai és közel-keleti országok rendelkeznek majd, kevesebb mint 10 ezer dollárral.

A globális energiapolitika támpontjául hosszú távon az emissziós paraméterek szolgálnak majd az OPEC tanulmánya szerint, mind a kibocsátási határértékek, mind az adóztatás tekintetében.

A globális energiafogyasztás a 2018-as napi 285,9 millió hordó olaj-egyenértékről mintegy 72 millióval 357,5 millióra emelkedik 2040-re, ami éves átlagban egy százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül az OECD-tagországok energiaigénye napi 3 millió hordó olaj-egyenértékkel csökken, az OECD-hez nem tartozó országoké viszont 75 millióval emelkedik. Az energiaigény eltérő alakulása demográfiai és hatékonysági tényezőkre vezethető vissza. Az energiaigény növekedésének közel 50 százalékáért Kína és India felel majd.

Az olaj marad a trónon, változás lesz a második helyen

A primer energiafogyasztásnak jelenleg 38,7 százalékáért felelős az OECD és 61,3 százalékáért a többi ország. Az arány 2040-re 30/70 százalékra módosul.

Az OECD európai tagjai jelenleg a világ energiafogyasztásának 12,7 százalékáért felelősek, ez 2040-re 9,6 százalékra csökken.

Kína részesedése 22 százalék körül marad, India részesedése hat százalékról tízre emelkedik.

A primer energiafogyasztás 31 százalékát fedezte 2018-ban a nyersolaj és ez 2040-ben is több mint 28 százalék lesz, azaz megőrzi vezető szerepét. A második helyen 27 százalékkal jelenleg a szén áll, a harmadikon pedig a földgáz 23 százalékkal.

A földgázfogyasztás a jelenlegi napi 65,5 millió hordó olaj-egyenértékről 90 millióra emelkedik az előrejelzési periódus végére, a földgáz így 25 százalékos részaránnyal a második legfontosabb energiahordozóvá lép elő 2040-re.

A szén felhasználása csak 2030 után indul csökkenésnek, de 2040-re is megmarad a 38 milliárd tonnás energiaipari szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrásának 40 százalékkal. Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás a periódus végére 4 milliárd tonnával haladja majd meg a 2018-ast.

Ugrás az alternatívoknál

Miközben a legnagyobb abszolút növekedést a földgáz éri majd el az energiahordozók sorában, a relatív növekedésben az alternatív energiaforrások jeleskednek majd, évi átlagban 6,9 százalékkal.

Az alternatív energiaforrások kiaknázása 2014 és 2040 között bruttó napi 18 millió hordó olaj-egyenértékkel növekszik majd. Ezen belül az atomenergia és a biomassza bruttó 7-7 millióval.

Középtávon az olaj iránti kereslet a 2018-as napi 98,7 millió hordóhoz képest 2024-re napi 6,1 millió hordóval napi 104,8 millió hordóra emelkedik, hosszú távon pedig 2040-re napi 110,6 millióra. Az előrejelzési periódus végéig összesen napi 11,9 millió hordós fogyasztásnövekedéshez a nem OECD-tagországok napi 21,4 millió hordóval járulnak hozzá, miközben az OECD felhasználása napi 9,6 millió hordóval csökken. Az OECD európai tagjai 2040-ig napi 3,0 millió hordóval csökkentik olajfelhasználásukat, míg India felhasználása napi 5,4 millió, Kína felhasználása napi 4,4 millió hordóval növekszik.

Mi várható a közlekedésben?

A közúti közlekedés részesedése az olajfelhasználásban 2040-re 2 százalékponttal 43 százalékra csökken, miközben a járműállomány a 2018-ashoz képest egymilliárddal, 2,4 milliárdra növekszik.

A növekedés túlnyomó része, 953 millió jármű a nem OECD-országokra jut majd. A részben és teljesen elektromos járművek száma 320 millióra nő, ami 2040-re már 13 százalékos részaránynak felel majd meg. A személygépkocsi állománynak 15 százaléka lesz - részben vagy teljesen - elektromos.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×