A magyarországi elektromobilitás fejlődése terén az ország fizikai és elszámolási átjárhatóságának biztosítását tartja a két legfontosabb feladatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Lepsényi István hangsúlyozta a Magyar Időknek, hogy

a magyar kutatás-fejlesztésnek Euró­pa-szerte van létjogosultsága, a hazai autóbuszgyártás pedig felívelő pályára lépett.

Sok változás ment végbe az elmúlt időszakban az elektromobilitás terén Magyarországon és külföldön egyaránt. Lepsényi István szerint emiatt kiemelt feladattá vált a terület szabályozási környezetének kialakítása, hiszen dinamikus növekedés előtt áll ez a most még újszerű iparág. Meg kell tehát határozni, hogy milyen szereplők és hogyan vesznek majd részt mindebben. Az államtitkár a 2018-ra vonatkozó tervek mellett összefoglalta a tavalyi eredményeket is.

Lepsényi István felidézte, hogy az elektromobilitás fejlesztését a kormányzat a Jedlik Ányos-terv keretében határozta meg kiemelt feladatként, több lényeges szempont figyelembevételével.

– A legelső és legfontosabb ezek közül az, hogy a környezetünk minél tisztább legyen, az emberek hosszabb és jobb életet biztosító feltételek között élhessenek. Miután a közlekedés a légszennyezés egyik jelentős forrása, a kormányzat olyan járművek használatát ösztönzi, amelyek működésük során lokálisan nem vagy alig bocsátanak ki káros anyagokat, mint például a tisztán elektromos meghajtásúak – emlékeztetett Lepsényi István. Hozzátette, hogy mindennek általános társadalmi jelentősége mellett a stratégiai hordereje is nagy, hiszen a jelenlegi nukleáris termelési kapacitás fenntartását biztosító Paks II projekttel megindult a hazai villamosenergia-rendszer megerősítése. Magyarország ezzel egyrészt kevésbé akar függeni a jelentős emisszióforrásnak számító fosszilis energiahordozóktól, másrészt pedig hosszabb távon ki akarja elégíteni az elektromobilitás egyre gyorsabb ütemben növekvő áramigényét.

A Jedlik Ányos-terven belül három kiemelt feladatot határozott meg a kormány: az elekromobilitás elterjedéséhez szükséges töltő-infrastruktúra kiépítését, a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzésének támogatását és azt, hogy a magyar kutatás és fejlesztés megjelenjen az elektromos járművek gyártása terén is.

– A mögöttünk álló évben az egyik legfontosabb feladatunk volt, hogy elindítottuk a töltőtelepítést a városokban, pályáztatás keretében. A kiírás szerint minden 15 ezer lakosúnál nagyobb település igényelhetett vissza nem térítendő támogatást a töltőberendezések telepítéséhez. A felhívásra összesen 75 önkormányzat nyújtott be támogatási igényt 213 berendezés – nagyjából négyszáz töltőpont – beszerzéséhez, mintegy 535 millió forint értékben. A létesítés az előző évben elkezdődött, illetve jelenleg is zajlik – foglalta össze az államtitkár az eredményeket, hozzátéve, hogy szintén pályázat keretében lehet hozzájutni tisztán elektromos meghajtású autónként másfél millió forint támogatáshoz. Eddig hatszáznál is több regisztrált igényt hagytak jóvá, összesen mintegy 900 millió forint értékben.

– Az eddigi tapasztalatokra építve most már egy jogi személy akár 35 járművet is vásárolhat, tehát a vállalatok kialakíthatják a saját flottájukat. Ez abból a szempontból lehet jelentős, hogy ha a munkavállalók megszokják, hogy a hivatalos közlekedésre elektromos járművet használnak, remélhetőleg privát felhasználásra is ilyen autókat vásárolnak majd. A töltőberendezések és az elektromos járművek beszerzésének egyszerűsítése érdekében központosított közbeszerzési eljárásokat hoztunk létre. Ezek azt biztosítják, hogy a közbeszerzésre kötelezett intézmények és egyéb szereplők kedvezőbb áron és rövidebb idő alatt szerezhetik be az igényelt termékeket – fejtette ki Lepsényi István, hozzátéve, hogy a rendkívül nagy kereslet ­miatt hamarosan kimerülhet a járművek beszerzésére szánt keret, ezért az év elején újabb közbeszerzési eljárás létrehozását tervezik. Megjegyezte azt is, hogy várhatóan az elektromos járművek ára a közeljövőben csökkenni fog, hiszen Nyugat-Európában is egyre több új típus jelenik meg, illetve a gyárak termelőkapacitása is fokozatosan bővül. Az is segítheti az árak mérséklődését, hogy a járművek előállítási költségében jelentős hányadot kitevő akkumulátorok gyártási volumene is jelentősen növekszik.

További fontos feladat a hazai töltő-infrastruktúra kialakítása, annak érdekében, hogy Magyarország teljesen átjárható legyen e-autóval.

– Az év közepétől legalább 80 kilométerenként találhatnak majd az autó­sok egy-egy villámtöltőt az autópályák mentén.

A kiemelt turisztikai célpontok is stratégiailag fontos területek, hiszen ezen régiókba jelentős számú, köztük gyakran elektromos járművekkel érkező turista látogat el az év legnagyobb részében, ezért ezekre a területekre 2018 közepéig több tucat töltő kerül. Külön figyelmet fordítunk a fővárosra – mivel az elektromos járművek aránya itt jóval nagyobb a többi településhez viszonyítva –, ezért Budapest területén összesen 169 töltőberendezést telepítünk az előttünk álló időszakban – fejtette ki az államtitkár a 2018 első fél évére vonatkozó terveket.

Az elektromos járművek töltési szokásaival kapcsolatban Lepsényi István megemlítette: az elmúlt év tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a felhasználók leginkább (75-80 százalékban) az otthonukban fogják feltölteni az e-autójukat. Ennek ellenére elengedhetetlen a töltő-infrastruktúra kiépítése a közterületeken, valamint a különböző töltőberendezéseknél igénybe vett töltési szolgáltatások elszámolását biztosító rendszer kidolgozása. – A kormányzat szándéka ugyanakkor egyértelmű: az elektromobilitás elterjedését kívánjuk ösztönözni, ezért nem tervezzük semmilyen, az autók töltésére szánt villamos energiát terhelő extra adó kiszabását – hangsúlyozta az államtitkár.

Lényeges kérdés a jelenlegi villamosenergetikai infrastruktúra megfelelősége is, hiszen a töltések során az autók rövid idő alatt vesznek fel nagy mennyiségű villamos energiát, ehhez pedig a technikai háttér nem mindenhol biztosított.

– A töltőpontok helyszínének meghatározásánál azt vesszük figyelembe, hogy hol mutatkozik jelentős igény a töltési szolgáltatásokra és azt, hogy hol áll rendelkezésre a telepítéshez szükséges megfelelő mögöttes villamosenergia-infrastruktúra, illetve hol lehet azt a lehető legkedvezőbb feltételekkel kialakítani. Az autópályák melletti állomások helyzetének meghatározásakor elsősorban a fogyasztói igényeket helyezzük előtérbe, és ezeket hangoljuk össze az infrastrukturális igényekkel. Szoros kapcsolatban állunk a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatallal is azért, hogy az energiahálózat bővítése mindezeknek megfelelően történhessen. Szintén ügyelnünk kell majd arra, hogy a villamosenergia-hálózatok teljesítőképessége az otthoni töltések kiszolgálásához is alkalmas legyen. Elő kell majd segíteni emellett azt is, hogy a társasházaknál, közös garázsokban több töltőpont legyen, mégpedig külön mérőórákkal, hogy ne a közös költséget terhelje a töltés.

Jelenleg több mint háromezer zöld rendszámos autó közlekedik Magyarországon, és ezek jelentős része tisztán elektromos meghajtású, de összevetve a teljes járműállománnyal, látható, hogy van tere a fejlődésnek. Az államtitkár az elektromos járművek állományának gyorsuló növekedését várja. Az elmúlt évben az állami intézkedések hatására a régióban a magyarországi értékesítés bővült a leginkább.