A keddi kereskedési nap végén az LSE-n jegyzett száz legnagyobb piaci tőkeértékű vállalat árfolyammutatója az előző napi záráshoz képest 0,52 százalékos, 37,70 pontos emelkedéssel 7275,47 pontos rekordon állt meg.

Az előző leghosszabb zárási rekordperiódus 1997 májusában volt, amikor nyolc egymást követő kereskedési napot zárt rekordszinten az LSE irányadó indexe.

A FTSE 100-as, amely 1984. január 3-án ezer pontról indult, a tavalyi évet is rekordon zárta: a december 30-i rövidített kereskedési nap végén a mutató 0,32 százalékos, 22,57 pontos emelkedéssel 7142,83 ponton állt, 14,4 százalékkal magasabban, mint 2015 utolsó kereskedési napjának végén. Legutóbb 1999-ben fordult elő, hogy a FTSE 100-as az év utolsó munkanapján rekordon zárjon.

Az irányadó londoni részvényindexnek az idén a legnagyobb felhajtóerőt a font gyengesége adta. A FTSE 100-as mutatót ugyanis zömmel olyan nemzetközi óriásvállalatok alkotják, amelyeknek eredménye jelentős részben az exportpiacokon realizálódik, így a font leértékelődése versenyképességi előnyt jelent számukra.

A font a dollárhoz képest 19 százalékkal, az euróhoz képest 12 százalékkal gyengült azóta, hogy a brit EU-tagságról tavaly június 23-án tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.

A referendum napja és a keddi zárás között a FTSE 100-as index 13 százalékkal erősödött.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a FTSE 100-as egyelőre töretlen erősödési lendülete rácáfolhat a brit reálgazdasági kilátásokat borúlátó módon megítélő előrejelzésekre.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői legújabb tanulmányukban kiemelték azt a véleményüket, hogy a FTSE 100-as erősödésének hatása a befektetők vagyoni helyzetére potenciálisan jelentős tényezője lehet a hazai fogyasztási kiadásoknak. A cég londoni elemzői hangsúlyozták, hogy az indexben szereplő vállalatok együttes piaci tőkeértéke hozzávetőleg 1930 milliárd font (több mint 700 ezer milliárd forint).

A Capital Economics szerint a brit reálgazdasági kilátásokat borúlátó módon megítélő elemzők rendszerint arra a várakozásra alapozzák pesszimizmusukat, hogy a gyenge font miatt várhatóan 3 százalék környékére gyorsuló infláció visszafogja majd a reálbérek növekedését. Az átlagos inflációs ütem azonban 2010-ben 3,3 százalék, 2011-ben 4,5 százalék, 2012-ben 2,8 százalék, 2013-ban 2,6 százalék volt, és ezekben az években "ha nem is látványos, de tisztes", 1,3-1,9 százalék közötti növekedési ütemeket mértek a brit gazdaságban.

A Capital Economics elemzői mindezt egybevetve az 1,2 százalékot valószínűsítő konszenzusos átlagnál magasabb, 1,5 százalékos növekedést várnak 2017-re a brit gazdaságban.

A cég keddi előrejelzése szerint a FTSE-100-as - továbbra is a font gyengeségének versenyképesség-javító hatásától hajtva - az idén még tovább emelkedik, és az évet 7500 ponton zárja.