Vargáné Králik Katalin a lapnak adott interjújában szükségesnek nevezte a takarékszövetkezeti rendszer radikális átalakítását.

Felidézte, hogy az elmúlt évtizedben több kísérlet történt a rendszer megújítására, de ezek az elképzelések rendre elhaltak az önállóság féltése, az egymás közötti versengés miatt.

A válság nyomán azonban szerinte kényszerhelyzetbe kerültek, majd 2013-ra egyetértés alakult ki a takarékok között arról, hogy lépni kell.

"Meg kell erősíteni az együttműködésünket, az együttes piaci fellépésünket, mert a korábbi, szétaprózott rendszerben egyre kevesebb esélyünk volt arra, hogy talpon maradjunk, hogy eredményesen vegyünk részt az erős piaci versenyben. Számunkra tehát a takarékszövetkezeti szektor megerősítése és korszerűsítése nem politikai ügy, hanem üzleti, piaci kényszer, amit a túlélés érdekében végig kell vinni" - fogalmazott az interjúban a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője.

Vargáné Králik Katalin szerint a most folyó átalakulás az egyik legfontosabb változás, amely a szektor több évtizedes történetében valaha bekövetkezett.

Az FHB takarékszövetkezeti integrációjáról is beszélt.

"Kifejezetten előnyös a takarékok számára, hogy az FHB belépésével számunkra egy csapásra megoldódott a jegybank által előírt kötelező jelzáloglevél-finanszírozás problémája.  A takarékok jelzáloghitelei mögött ugyanis eddig egyáltalán nem álltak jelzáloglevelek. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a takarékszövetkezeti integráció a tagok összesített mérlegfőösszege alapján a hazai bankpiacon az egyik legnagyobb szereplővé vált, amelynek így már a fővárosban is több fiókja van" - jelezte a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője.

A lapinterjúban kitért arra is, hogy meglepte Demján Sándor levele.

"Egyrészt azért, mert a levél egy sor valótlanságot állít a takarékszövetkezeti szektor eredményeiről és működéséről. De megdöbbentett azért is, mert egy olyan szervezet elnökeként írta alá, amely másfél éve semmilyen érdemi szakmai tevékenységet nem végez. Ez a levél sokat árt a takarékoknak, miközben nekünk nagy szükségünk lenne egy olyan szervezetre, amely mindenekelőtt szakmai kérdésekben segítene bennünket. A helyzet azért is visszás, mivel erre a célra komoly pénzeket, sok százmillió forintot fizettünk be az OTSZ-be. Ez a pénz most is a Szövetségnél parkol, és nem tudjuk, hogy ezt az összeget az OTSZ vezetése mire használja. Ezt a rengeteg pénzt nem szabadna cél nélkül felélni, hanem a takarékok javára kéne felhasználni. Vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem megy, akkor vissza kellene fizetni a takarékoknak" - fejtette ki.

Vargáné Králik Katalin beszámolt arról is, hogy a napokban nyílnak MFB Pontok a veresegyházi, fóti, dunakeszi és váci fiókban, valamint szeptemberig további három településen, Őrbottyánban, Mogyoródon és Nagymaroson is.

"Itt az MFB által biztosított uniós forrásokat és hiteltermékeket közvetítjük helyben a vállalkozásoknak. A postával való együttműködés, a postai szolgáltatások nyújtása sem új gondolat. Már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a törvény módosítását annak érdekében, hogy a takarékszövetkezetek részt vehessenek a postai szolgáltatások közvetítésében. A posta és a takarékok együttműködésére egyébként már most is van példa. Több takarék ma is egy épületben működik a postahelyekkel, de olyan is van, hogy egy postapont a takarékszövetkezeti fiókba integrálódik. Ma már közös értékszállító cégünk van a postával, amely egyaránt kiszolgálja a takarékok és a posta fiókjait. Hamarosan a takarékokhoz kerülhet a postahelyi ügyintézés a kis forgalmú postahivataloktól. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elősegíti, hogy a takarékszövetkezeti szektor néhány éven belül az ország egyik legerősebb, legkorszerűbb és legversenyképesebb pénzügyi csoportjává váljon" - tette hozzá.