2012. januárban a nyilvántartott álláskeresők száma 648,4 ezer fő volt, ami az előző, decemberi hónaphoz képest 96,1 ezer fős, 17 százalékos emelkedést jelent. Ehhez hasonló mértékű megugrást láthattunk 2010/2011 fordulóján is, de érdemes tudni, hogy emögött az állt, hogy az új kormány 2010 decemberével megszüntette a még Bajnai-kormány által elindított Út a munkába programot, és az új közfoglalkoztatási rendszer csak több hónapnyi csúszással állt fel, eközben pedig az álláskeresők száma a "szokásosnál jóval magasabb volt".

Feltételezhetnénk, hogy ezúttal, 2011/2012 fordulóján ez nem következett be, legalábbis nem ilyen radikálisan és nagy létszámot érintően.

Az igazán drámainak tűnő adattal kapcsolatban a Foglalkoztatási Szolgálat megjegyzi, hogy január hónapokban jelentős mértékű növekedés következik be, amelyet erőteljes szezonális hatások eredményeznek.

Az NFSZ szerint ez a várt növekedés meg is történt, de annak mértéke erősebb volt, mint 2011-ben. Az NFSZ ezúttal nem tette közzé az álláskeresők számának szezonálisan kiigazított adatát, de az igazítást a Portfolio.hu által elvégezve az derült ki, hogy a csaknem 100 ezer fős emelkedésnek csak felét magyarázzák szezonális okok.

Az NFSZ meg is jegyzi, hogy a várható újabb recessziós hullám következtében a munkáltatók több esetben éltek a létszámleépítés eszközével, illetve a határozott ideig foglalkoztatott dolgozóiknak sem tudtak további munkalehetőséget biztosítani. (Tapasztalat egyébként, hogy az egyszerűség kedvéért sok nagycégnél december 31-ig szóló határozott idős szerződéseket kötnek a dolgozókkal).

Ezen túl - az NFSZ szerint - a hagyományos közfoglalkoztatási programok szezonalitása télen kisebb foglalkoztatást eredményezett. A januári megugrást ez ugyan csak kisebb részben magyarázhatja, mert emiatt egész télen jóval alacsonyabbnak kellene lennie a közfoglalkoztatásnak.

Alig elmaradva a minden eddiginél rosszabbtól

A területi különbségek változatlanul jelentősek. Az álláskeresők számának gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Szabolcsban 30 százalék fölötti, míg a fővárosban csak 6 százalékos.

A minden eddiginél rosszabb 2011-es évkezdettől a mostani alig marad el, és ez a tény aláássa azokat a reményeket, hogy ebben az évben, különösen a várható recessziós környezetben az álláskeresők száma érdemben csökkenjen a válság előtti szintek közelébe.

A csoportos létszámleépítések 2009-re hajazó drasztikus emelkedése jön

Nem meglepő mindennek fényében, hogy a csoportos létszámleépítések is két és fél éves csúcsra emelkedtek. 2009 júliusa nem érintett ennyi embert - 3100 főt - csoportos létszámleépítés. Az NFSZ szerint ezen létszámleépítések 80 százalékát budapesti-, Baranya-, Komárom-Esztergom-, Pest, Hajdú-Bihar- és Veszprém megyei székhellyel/telephellyel rendelkező cégek jelentették be.

Januárban több bank is bejelentette tömeges fiókbezárásait, így az Erste, a CIB és a Raifeissen. Az Erste esetében ez 450 főt érint. Szintén januárban jelentették be a közszféra létszámleépítéseit, ami valamivel több, mint 4300 főt érint. A csoportos leépítések száma februárban várhatóan ugyancsak magas lesz, hiszen ebben a hónapban jelentette be 2300 fős létszámleépítését a Nokia, és zárt be a Malév, amely az Airport létszámleépítésével együtt szintén legalább 2300 főt érint.

Hol vannak az új állások?

Az álláskeresők elhelyezkedési esélyei nem túl fényesek. A bejelentett új állások száma hónapok óta elmarad az elmúlt egy évben "szokásostól", a tisztán piaci állások száma három hónapja átlag alatti, és a januárban szokásostól is kissé elmaradt.

Az államilag támogatott és a nem támogatott állások aránya országon belül régiónként eltérő, Hajdú-Bihar megyében például 10 állásból 8-9 államilag támogatott volt 2012 januárjában. A legtöbb nem támogatott - nyílt piaci álláshelyet Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Zala megyében kínálták a munkáltatók. Az állások számának emelkedésében kiemelkedett Fejér és Békés megye.

A Foglalkoztatási Szolgálat szerint januárban a legtöbb államilag nem támogatott új álláshelyet gépkezelői, összeszerelői, járművezetői illetve az ipari és építőipari foglalkozásokban kínáltak. A támogatott állások zömében szakképzettséget nem igénylő, illetve a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási foglalkozásokban jelentkeztek.

Feleannyian kapnak ellátást, mint egy éve

Az álláskeresési támogatások folyósítása 2011 szeptembere óta megváltozott, a folyósítási idő radikálisan csökkent, 90 napra az álláskeresési járadék esetében, álláskeresési segély pedig csak nyugdíj előtt öt évvel állóknak jár. Ez az oka annak, hogy egy éves távlatban az álláskeresési ellátottak száma felére csökkent: 2011 januárjában még 228 ezren kapták a fenti kettő ellátás valamelyikét, 2012 januárjában pedig összesen 111 ezren kaptak álláskeresési ellátást.

Ez azonban csak azt jelenti, hogy a szociális ellátásban részesülők száma és az ellátatlanok száma emelkedett. Januárban 337,8 ezer álláskereső volt ellátott, ebből 111 ezer fő részesült álláskeresési támogatásban, nagyobb részük, 227 ezer fő szociális ellátásra volt jogosult. 310,6 ezer álláskereső viszont ellátatlan maradt. Az előző hónaphoz képest az ellátatlanok száma 22 százalékkal emelkedett, a szociális ellátásban részesülőké 18 százalékkal, az álláskeresési támogatásban részesülőké 5,3 százalékkal.