Magyarországon nem alakult ki a válságtudat, politikusaink és a lakosság nem is érzi, mekkora a baj - mondta a volt jegybankelnök, aki utalt a svéd példára, ahol a 90-es évek elején a nagy váltást éppen az erős válság okozta.

Járai szerint a fontos rövid távú lépések ugyan megtörténtek, de ez nem elegendő, mert a hosszabb távú lépések hiányoznak. A válságkezelés a költségvetésre fókuszál, de az csak egy területe a krízisnek, de ennek rövid távú kezelése nem elegendő. A következő kormány több százmilliárdos kiadási igényt fog örökölni a most ideiglenesen eltolt kifizetések miatt. A nagy baj az, hogy a nemzetközi hitelcsomag ideje alatt a változtatásokat el sem kezdtük.

A fő gond a versenyképesség csökkenése - mondta a CIG elnöke, aki hét pontban ismertette elképzeléseit.

1. Helyre kell állítani a szétesett kormányzást. Az intézmények tekintélyét helyre kell állítani, kiszámítható, egyértelmű célok mentén haladó kormányzásra van szükség.

2. Szolgáltató államra van szükség a hatalmi, sanyargató állam helyett. Az állam teremtsen lehetőséget a vállalkozóknak, embereknek a jobb életre, a tudás megszerzésére. A hatalmas és drága bürokrácia megöli a magyar gazdaságot, a túlburjánzást meg kell szüntetni. Egy tízperces kávézás közben több mint száz olyan intézményt találtunk, aminek a megszüntetése semmi gondot nem okozna - mondta Járai, aki távlatilag az elektronikus kormányzásban látja a lehetőséget.

3. Rendbe kell rakni az állami költségvetést. Az állami újraelosztást 50 százalék körüli szintről 40 alá kell csökkenteni. Enélkül a nyugati válság vége után sem lesznek jobb helyzetben a vállalkozások. A túlköltekezés négy területen látványos: államigazgatás (minisztériumok, önkormányzatok), szociális kiadások (itt a munkára ösztönzés a fő cél), gazdasági kiadások (metróépítés, BKV, MÁV, állami beszerzések, korrupció, lopások), kamatkiadások (ehhez nem öncélú kamatvágások, hanem hiteles gazdaságpolitika kell). A körben nincs benne az oktatás és az egészségügy - hangsúlyozta Járai. Ehhez jó költségvetési szabályok kellenek, a svéd példa alapján (2 százalékos szufficit, mert a maastrichti kritérium nem elég), betartást biztosító intézményekkel.

4. Az EU-támogatások helyes felhasználása, munkahelyteremtést szolgálva. Magyarország még a görögöknél is rosszabbul használja fel a támogatásokat.

5. Adócsökkentés, adóegyszerűsítés. Ehhez meg kell teremteni a mozgásteret, olyat ne mondjon egy politikus, hogy nincs mozgástér, csináljon - mondta Járai.

6. A monetáris politika kapcsán Járai nem mondott érdemit, de bírálta a felügyeleti politikát, ami a válság egyik felelőse. A devizahitelezést tiltani kellene, mert enélkül a pénzügyi stabilitás nem tartható.

7. A korrupció visszaszorítása. A helyzet egyre romlik, és az állapotunk nemzetközi összevetésben is nagyon rossz.

Erre a hét pontra kellett volna a nemzetközi hitelcsomag forrásait fordítani, véli Járai. Mindehhez társadalmi támogatás, bizalom, hozzáértés, tisztesség kell. Ha ez megtörténik, akkor lehet újra euróról álmodozni.