Az áprilisi 12 százalékos értékről novemberre 7,1 százalékra zuhant a konjunktúramutató. Tíz éve nem romlottak ilyen mértékben a magyar cégek rövidtávú várakozásai, mint a jelenlegi pénzügyi- és gazdasági válság hatására - számolt be a konjunktúraelemzés eredményéről a kamara elnöke.

Parragh László elmondta, hogy a vállalatok bizonytalanok, ami azt jelzi, hogy nem tudják reálisan értékelni a válságot. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél esett a legnagyobb mértékben a konjunktúraindex - derül ki a kutatásból, ami azért meglepő, mert általában ezek a vállalatok szoktak optimistábbak lenni recesszió idején.

Szinte valamennyi gazdasági ágazat képviselője a növekedés lassulására vagy válságra számít - az iparban, az idegenforgalomban, a kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál egyaránt. A belföldi és az exportértékesítés iránti keresletet, illetve az elmúlt hónapok forgalmát romlónak ítéli meg a kutatásban részt vett 1480 cég.

Az exportértékesítés csökkenését a cégek 33 százaléka jelezte. A piacok gyengélkedése okán az export nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, sőt a várható visszaesés egyik legfontosabb kiváltója. A cégek a beruházások elhalasztásával reagálnak a romló kilátásokra, ami nemcsak az építési-, hanem a gépberuházásokat is a mélybe húzza.

Jövőre a cégek 28 százaléka tervezi csökkenteni a foglalkoztatottak számát, ez a tendencia leginkább az ipart érinti. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormánynak az uniós forrásokból 300-400 milliárd forintot át kellene csoportosítania a vállalkozások élénkítésére, továbbá hasonló méretű átrendezés lenne kívánatos az adórendszerben is.

A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet ügyvezető igazgatója szerint a problémát az okozza, hogy egy lokális ciklikus mélypont, az európai konjunkturális válság és a pénzpiaci sokk egyszerre gyűrűzött be a gazdaságba. Ugyanakkor Tóth István János elmondta: a konjunkturális válságokra a magyar cégek rugalmasan szoktak reagálni, így a jelenlegi válság egy fellendülés kezdete is lehet.

A kutatás szerint a pénzügyi válság az üzleti helyzet és a kilátások idei javulását törte meg, ez a trend az után volt megfigyelhető, hogy a 2007-es megszorító csomagot kezdte feldolgozni a magyar gazdaság. A romló várakozások miatt 2009-re megnőtt a gazdasági növekedés visszaesésének az esélye.