Megfojtják a vállalkozások egy részét a béreket terhelő adók és járulékok: a hazai tulajdonú cégek jövedelemtermelése nagyon alacsony, nem tudnak annyi GDP-t előállítani, hogy abból az állam, a vállalkozó és a munkavállaló megfelelően részesedjen - mondta az InfoRádiónak a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztő Intézetének docense.

Az országban a bérek elviselhetetlenül magas adóértéke (56 százalék) miatt kétcsatornás bérezési rendszer alakult ki: a vállalkozók alkalmazottaiknak hivatalosan a minimálbérhez közeli bruttó bért fizetnek, amit feketén, zsebbe adott pénzekkel egészítenek ki - tette hozzá Papp József.

A közgazdász szerint be kell látni, hogy az állam a kis- és közepes vállalkozóktól a jelenlegi helyzetben még az adóhatóság szigorúbb fellépésének hatására sem tud jelentősen több adót beszedni. Ezt ugyanis csak abban az esetben tudná megtenni, ha növekedne a szektor jövedelemtermelő képessége.

Veszélyes kettősség

Papp József hangsúlyozta: míg a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások képtelenek elég GDP-t előállítani, ami lehetővé tenné az adók és járulékok maradéktalan befizetését - így rákényszerülnek a csalásra -, addig vannak a gazdaságnak olyan szereplői, amelyek meg tudnák fizetni a magas kulcsú adókat, ám a kelleténél kevesebbet, vagy egyáltalán nem fizetnek.

Magyarországon 16 százalék a társasági adó, ám bizonyos gazdasági körökben az átlag még az 5 százalékot sem éri el. A Daimler-Benz 200 milliárd forintosra becsült kecskeméti beruházásához 30-40 milliárd forintos támogatást, illetve adókedvezményt biztosít az állam. A szakértő szerint ez a gyakorlat megengedhetetlen, e területen több száz milliót takaríthatna meg a költségvetés.

Itt több, ott kevesebb

A Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztő Intézetének docense úgy véli: a kétcsatornás bérezést csak akkor lehetne megszüntetni, ha annak adóékével megegyező mértékűre, 40 százalékosra csökkennének a béreket terhelő adók és járulékok. A vállalatoknak így megérné elkerülni az adócsalást, mivel e rendszerben az adók megfizetésével nem nőnek a befizetési terheik.

Papp József emellett 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, és a járulékok 13,5 százalékos csökkentését javasolja. Szerinte 15 százalékos társasági adóra lenne szükség, míg a különadó megszűnne. Az így keletkezett hiány ellensúlyozására ugyanakkor 25 százalékra kellene emelni az áfát, és bevezetni egy új adónemet, a vagyonadót (nem csupán az ingatlanadót).

Korábban túl sokan nem fizettek adót, így meggazdagodtak, részben ezért is nagy a költségvetési hiány és az adósságállomány - vélekedett a közgazdász, aki szerint a Nemzetközi Valutaalap által biztosított hitelkeret megfelelő tartalékot biztosítana a változtatások véghezviteléhez. Ez egy kivételes pillanat, amit ki kellene használni - jegyezte meg.