Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Gyorshajtás. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Michael Dunning/Getty Images

Gyorshajtók, figyelem: kiderült egy nagy titok

Számos oka lehet annak, hogy valaki túllépi az előírt sebességhatárt, most azonban szakértők szedték össze a legfontosabbakat, sőt, tanácsot is adnak.

Pszichológusok vizsgálták, miért lehet annyira csábító a gyorshajtás - írja a Traffix.hu a The Conversation magazin cikke alapján. Eszerint a négy leggyakoribb ok:

1. Annak az illúziója, hogy gyorsabban odaérünk

A gyorshajtáshoz fűződő egyik legnagyobb mítosz, hogy időt lehet vele spórolni - írja a lap. Valójában a sofőrök túlbecsülik, mennyi időt lehet gyorsabb vezetéssel megtakarítani. Egy vizsgálat során, amelyben GPS-rendszereket szereltek fel a résztvevők autóira, a sofőrök átlagosan két perc utazási időt takarítottak meg hetente azzal, hogy gyorsabban hajtottak a megengedettnél.

2. A gyorshajtók természetüknél fogva kockázatvállalóbbak

Egyes járművezetők nagyobb valószínűséggel száguldoznak, mint mások. A visszaesők nagyobb valószínűséggel férfiak, fiatalabbak vagy korábban balesetben érintettek. Azok a járművezetők, akik hajlamosak az impulzusok hatására cselekedni, és változatos, „izgalmas” élményeket keresnek, vagy azok, akik hamarabb dühbe gurulnak, agresszívak, szintén nagyobb valószínűséggel száguldoznak. Ez azért van így, mert ezek a személyiségjegyek általában véve, és nem csak a volán mögött, összefüggenek a kockázatos viselkedéssel.

3. Társadalmilag elfogadhatónak tartják a gyorshajtást

Azok a vezetők, akik általában gyorshajtanak, rendszerint úgy vélik a kutatók szerint, hogy ez társadalmilag elfogadható, és vannak olyan barátaik, családtagjaik, akik szintén rendszeresen gyorsabban mennek a megengedettnél. Ezek a járművezetők azokhoz képest, akik nem száguldoznak, kisebb valószínűséggel tartják kockázatosnak a gyorshajtást, kis esélyt látnak arra, hogy elkapják őket vagy balesetet szenvednek.

4. A gyorshajtás reakció is lehet valamilyen hatásra

A gyorshajtás másik fontos tényezője, hogy mi történik éppen a sofőrökkel, illetve hogyan érzik magukat. A késés vagy a váratlan késések miatti időnyomás gyorsabb sebességhez vezethet. A gyorshajtás része lehet az agresszív vezetési stílusnak, a frusztráló vezetési helyzetekre adott agresszív reakciónak, vagy olyasminek is, ami azelőtt történt, hogy a sofőr autóba ült.

Mit tanácsolnak a szakértők gyorshajtás ellen?

A pszichológiai szaklap különböző tanácsokat is megfogalmazott azok számára, akik a jövőben szeretnék elkerülni a nem tudatos, vagy éppen nagyon is szándékos gyorshajtást:

  • tervezzük meg az útvonalat, hagyjunk több időt a váratlan késések esetére;
  • hosszú utaknál iktassunk be szüneteket, ez segít csökkenteni a fáradtságot, frusztrációt;
  • ka mégis késésben vagyunk, inkább telefonáljunk, szóljunk, hogy késni fogunk;
  • vegyük figyelembe a baleseti kockázatokat, az esetleges balesetekben a súlyos sérülések nagy valószínűségét;
  • legyünk tisztában azzal, hogy ünnepek környékén megnövekszik a sebesség-ellenőrzések száma, bárhol és bármikor belefuthatunk;
  • használjuk a járművünk vezetőtámogató rendszereit (ha vannak) például az intelligens sebességasszisztenst, vagy más olyan rendszereket, amelyek tanácsot adnak, szabályozzák a sebességet.

A szakértők a gyorshajtáshoz vezető frusztráció, düh kezeléséhez is próbálnak segítséget nyújtani:

  • gondoljuk át a helyzetet, kérdezzük meg magunktól, hogy számít-e, ha késünk;
  • összpontosítsuk a figyelmünket, helyezzük előtérbe saját és utasaink biztonságát, testi épségét, valamint a körülöttünk közlekedőkét;
  • vegyük figyelembe a gazdaságosságot, ugyanis a sebességkorlátozás betartása jellemzően kevesebb üzemanyagot fogyaszt;
  • változtassunk útvonalat, használjunk olyan navigációt, ami nyomon követi a becsült érkezési időt;
  • mérlegeljük, hogy a viselkedésünk hogyan befolyásolja mind az utasainkat, mind a többi járművezetőt;
  • legyünk tudatában annak, hogy az útnak indulás előtti érzéseink valószínűleg befolyásolják a vezetési szokásainkat.
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×