eur:
382
usd:
354.25
bux:
58424.86
2023. december 8. péntek Mária
Nyitókép: Pixabay

Így iszik Európa

Minden 12. felnőtt napi fogyasztó.

Az Európai Unióban az összlakosság 8,4 százaléka, minden tizenkettedik felnőtt naponta fogyaszt alkoholt - derül ki az unió luxemburgi székhelyű statisztikai hivatalának a 2019-es adatokon alapuló, pénteken közzétett felméréséből.

A naponta alkoholt fogyasztók aránya Portugáliában a legmagasabb, ahol a lakosság egyötöde - 20,7 százaléka - iszik napi szinten, ezt követi Spanyolország és Olaszország 13, illetve 12 százalékkal. Ez az arány Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, csupán 1 százalék. Ugyanakkor az is kiderül a felmérésből, hogy e két balti államban a legmagasabb a heti és havi szinten italozók száma, 31,1 és 31,3 százalék.

Az uniós tagállamok közül Horvátországban volt a legmagasabb az olyanok aránya (38,3 százalék), akik soha, vagy legalábbis egy év alatt egy alkalommal sem fogyasztottak alkoholt.

A túlzott ivászat Dániában, Romániában és Luxemburgban a legmagasabb, ezekben az országokban a legjellemzőbb a legalább havonta egyszeri nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, ezen államok lakosságának 38 százaléka, 35 százaléka, illetve 34 százaléka fogyaszt alkoholt így. Magyarország ezen a téren a 27 uniós tagállam közül a 21-ik helyen áll, a magyarok 13 százaléka "issza le magát" havonta egy alkalommal. A súlyos epizódszerű alkoholizáláson az egy alkalommal több mint 60 gramm tiszta etanolnak megfelelő mennyiség fogyasztása értendő.

A felmérésből kiderül az is, hogy valamennyi uniós tagállamban a férfiak gyakrabban isznak alkoholt, mint a nők. A legnagyobb nemek közötti különbség a napi fogyasztás tekintetében Portugáliában (33,4 - 9,7 százalék) és Spanyolországban (20,2 - 6,1 százalék), a heti fogyasztás terén pedig Romániában (32,2 - 6,6 százalék) és Szlovákiában (30,6 - 8,8 százalék) volt tapasztalható. A havi fogyasztás aránya azonban viszonylag egyenlő volt a nemek között.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×