A világ számos országa egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a bárányhimlőt, az egyik leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegséget az „elfelejtett” járványos betegségek közé utasítsák. 

A betegség elleni védőoltási programok több országban komoly sikereket értek el.

Az Európai Unióban Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Spanyolország számos régiója után legutóbb Olaszországban került be a bárányhimlő az állami oltási programba,  és jelenleg a magyar és a svéd kormány is mérlegeli ennek a lehetőségét.

Németországban például 2004-ben lett része a varicella elleni vakcina az állami immunizációs programnak, ennek eredményeképpen a bárányhimlős esetek száma 90 százalékkal, a szövődményes esetek száma pedig 81 százalékkal csökkent, minden korcsoportban.

A tapasztalatok Spanyolország Navarra régiójában is hasonlóak voltak: a kétadagos védőoltás kötelezővé tétele szinte eltörölte a betegséget.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint

a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik,

ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.

Magyarország: megelőzésben élen járunk

Hazánkban összesen 38 ezer megbetegedést jelentettek tavaly, ami némileg alatta marad a 2015-ös adatnak, amikor is több mint 41 ezer embert döntött ágynak a betegség. A szezonalitáson túl a kedvezőbb statisztika hátterében állhat az is, hogy

egyre több város dönt az oltási program finanszírozásáról.

Hódmezővásárhelyen, mely a megyei jogú városok közül 2015-ben elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő ellen, drasztikusan zuhant a bejelentett fertőzések száma. Az elmúlt években 100-300 között alakult a bejelentett esetszám, ám a védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.

A példát követve tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz.

Mit kell tudni a bárányhimlőről?

A lázzal, hólyagos kiütésekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó

bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka még óvodás korában átesik.

„Ennek oka – mutatott rá dr. Póta György -, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel, testváladékkal is terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.”

A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap , a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb.

A betegség a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6 százalékánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése, ami pedig gyakran életre szóló hegeket hagyhat.

Az OEK ajánlása szerint az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 16-18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást.