Címke: csillagaszat (237 cikk)

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Az Óvárosi városháza tornyának csillagászati órája, az Orloj messze földön híres - nem véletlenül.

A holdat a Naprendszer egyik törpebolygója körül találták meg.

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

Először figyeltek meg a csillagászok egy fiatal "bébicsillagot", amint egy "hamburgerszerű", porból álló képződményt eszik.

A Föld "közelében" halad el szerdán egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida - erősítették meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói.

Most lenyűgöző fotó készült a sajátos természeti jelenségről és a Tejútról.

Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.

Gravitáció, antigravitáció, anyag, antianyag... Kifejezések, amelyek a tudományos fantasztikus regényszerzők fantáziáját – no meg a repülő csészealjakat, és a csillagközi űrhajókat – már évtizedek óta mozgatják. Az utóbbi években azonban ezek egy része a fantasy világából átkerült a tudományos dolgozatok oldalaira.

Egy távoli galaxis központjából kilökött, szupernagy tömegű fekete lyukat talált az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), a jelenséget gravitációs hullámok ereje okozhatta.

Először figyelt meg egy űrszonda hegyomlást egy üstökösön, és így a Naprendszer 5 milliárd éves, ősi anyagát őrző üstökösmag is láthatóvá vált – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Tudósok olyan csillagot figyeltek meg a Tejútrendszerben, amely minden eddig tapasztaltnál közelebbi orbitális pályán kering egy fekete lyuk körül: egy óra alatt kétszer kerüli meg - számolt be róla kedden a The Daily Telegraph.

Hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel kevesebb mint negyven fényévnyi távolságra, néhányukon élet is lehet - közölte tudósok egy nemzetközi csoportja szerdán.

Az ELTE kutatói egy rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket, amelyek alapján sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az Univerzum gyorsulva tágulását.

Csillagászati robottávcső épül Magyarországon. A műszerekkel a kutatás élvonalába kerül Magyarország. „Ez jellegét tekintve felfedező alapkutatás. Olyanfajta fizikai jelenségeket vizsgál, amelyek a földi körülményektől nagyon eltérő módon és nagyon eltérő körülmények között mennek végbe” - mondta Vinkó József csillagász az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.

Izraeli tudósok a legkorszerűbb csillagászati eszközök segítségével napra, sőt percre pontosan meghatározták a héber törzsek izraeli honfoglalása egyik több mint háromezer évvel ezelőtti csatájának dátumát - közölte a The Times of Israel című izraeli hírportál.

A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból.

Február 25-én a Földtől 51 millió kilométerre húz el a 2016 WF9 elnevezésű égitest, amelyet nem tudnak beazonosítani a csillagászok. Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádiónak elmondta, tudományos értelemben teljesen összemosódott az aszteroida és az üstökös fogalma, a most közelítő koromfekete, egy kilométer átmérőjű kődarab nagyon jó példa erre.

Egy távoli törpegalaxis okozhatja a titokzatos rádiókitöréseket egy új kutatás szerint.

Egy új műholdas rendszer segítségével figyeli a Föld nagy jégtömegeinek változását a NASA.