Infostart.hu
eur:
384.71
usd:
327.94
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2025. február 7-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: mi csak az első lázadók voltunk, de aztán jöttek a többiek

Interjút adott Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak, amelyben számos témát említett, köztük a nyugdíjasokat érintő támogatások kibővítéséről, a 13. havi nyugdíjról, valamint a munkáshitelről. A miniszterelnök a várható magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokra is kitért, amit megfogalmazása szerint a demokraták leromboltak.

A 13. havi nyugdíj megtartása mellett a kormány kibővíti és a nyugdíjasok számára is elérhetővé teszi a vidéki otthonfelújítási programot. Hogy miért épp a nyugdíjasokat vonják be a támogatottak körében, Orbán Viktor kifejtette:

két csoport van, amire a polgári nemzeti kormánynak beindulnak a pavlovi reflexei – ha valami gond merül fel, vagy ha lehetőség van valami jó tenni –, az egyik a gyerekesek, a másik a nyugdíjasok.

A kormányfő kiemelte, az idősek nem öregnek számítanak, hanem a szüleinknek, nagyszüleinknek. „A mi fejünkben van az a gondolat, hogy az élet nem más, mint egy szövetség a valaha életek, a most élők és a majd megszületendők között, és ebben az idősek kulcsszerepet játszanak.” Amikor van gazdasági lehetőség, akkor a nyugdíjasok irányába bővíteni valamit, az egy természetes gondolat – tette hozzá.

Bár a rezsivédelem minden nyugdíjasra kiterjed, az ő helyzetük sem könnyű, de a program kiterjesztésével lehetőségük lesz korszerűsíteni, modernizálni, sőt, ki is bővíthetik az otthonaikat. Erre eddig nem volt támogatás, mert amennyi pénz volt, azt a családokra irányította a kormány – jegyezte meg. „Most azonban úgy látjuk, hogy ez egy jó, erős év lesz, ezáltal meg tudunk nyitni olyan olyan lehetőségeket, amik korábban nem voltak” – húzta alá.

A kormányfő megfogalmazása szerint meglepő számokat látott, az 5000 ezer főnél kevesebb települések száma – amikre vonatkozik a vidéki otthonfelújítási program – 2900, miközben 3200 település található Magyarországon. Ez nagyjából 420 ezer nyugdíjas háztartást jelent, következésképp körülbelül 600 ezer ember számára teremt lehetőséget a támogatás igénylésére. Ha úgy döntenek, hogy élnek ezzel, akkor 3 millió forintot biztosít számukra a kormány, és további 3 millió forint hitel vehetnek fel, majd miután kifizetik a számlákat, 3 millió forint az állam megtérít számukra – magyarázta a miniszterelnök.

Ami a 13. havi nyugdíjakat illeti, Orbán Viktor nem érti, miért lett ebből politikai kérdés, és hogy miért zajlanak folyamatos csatározások körülötte, részben politikaik, nemzetköziek, részben szakmaiak.

„Hiszen ha tudunk fizetni a 13. havi nyugdíjat, akkor halleluja, mindenki boldog, de nem ez történik.”

Szerinte a belpolitikai helyzet a legérdekesebb, ami azzal magyarázható, hogy a Gyurcsány-fél kormány elvette a 13. havi nyugdíjat. „Azt a javukra kell írnom, hogy mintha ők is vezették volna be a »történelmi idők előtt«, majd aztán elvették, mi pedig visszaadtuk” – jegyezte meg. Szerinte ma a bal- és a jobboldal közötti egyik vitának a kicsúcsosodó pontja, hogy ki mit tett, és mit nem a 13. havi nyugdíjért, ezért lett ez kényes téma.

„Ott van viszont még Brüsszel”, ami a kormányfő szerint egyre mélyebben avatkozik be a tagállamok gazdasági életébe, amik először tanácsként, ajánlásként jelennek meg, de aztán szép lassan kötelezők lesznek belőle. Leginkább úgy, hogy egy korábbi ajánlás egy későbbi támogatásnak vagy pályázati forrás elérésének az előföltétele lesz – tette hozzá. „Általában ennek a láncnak a végén mindig valami spekulánsok, üzletemberek, pénzemberek, bankok, meg ilyesfajta népség van. Tehát mindig arról van szó, hogy kevesebb pénzt az embereknek, több pénzt a pénzügyi befektetőknek” – fejtegette „a brüsszeli logika lényegét”. Aminek a magyar kormány ellenáll, és egyelőre a csatákat megnyerte; a 13. havi nyugdíjat február elején egy összegben fizeti ki.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint a baloldal a falut a múlthoz sorolja, ami egy maradvány, nem trendi dolog. A kormány álláspontja ezzel ellenkező, úgy látja: az a jövő. Személyesen a kormányfő is, hiszen, mint mondta, ő is falusi, és oda is tervez visszavonulni a pályafutása végén. A kormányfő örömömét fejezte ki, hogy a munkáshitelt felfekvők száma megközelítette a 10 ezer főt, mert mint fogalmazott: a „kiművelt emberfők mellett szakmunkásokra is szükség van.” „Engem egy kicsit mindig piszkált az, hogy diákhitel van, de mi van azokkal, akik nem tanulnak, hanem mennek dolgozni.” Nekik is kell támogatás, de eddig nem volt rá pénz. A fiatalok életkorához kapcsolódik egyfajta bizonytalanság is, de mégis sikeres a munkáshitel, úgymond „eltalálták” – fogalmazott Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy elindult a Demján Sándor-program.

Készül egy nagy akcióterv

A miniszterelnök az interjúban arról is beszélt, hogy egy „tekintélyes méretű és komolyságú” gazdasági megállapodásra készülnek az amerikaiakkal. Erről Orbán Viktor már megegyezett Donald Trumppal, mielőbb ismét amerikai elnökké választották. Mint mondta, részben, mert a demokraták a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokban csak robotoltak, bizonyos egyezményeket nem újította meg, szankciókat vezettek be, utazási nehézségeket támasztottak, amiket orvosolni kell. Illetve nem csak a múltat kell orvosolni, hanem perspektívát, jövőt is kell nyitni – emelte ki. Elhangzott, hogy már készül egy nagy akcióterv, ami amerikai befektetéséket hozhat Magyarországra. „Tehát

Amerika nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is fontos nekünk.”

Hozzátette: nagy csúfság, amerikai szempontból, hogy a demokraták kormányzása idején kínai befektetések mértéke Magyarországon megelőzte az amerikait, ami példátlan a korábbi évekhez képest. „A hír egyik fele nagyon jó, hogy jönnek a kínai beruházások, de hol maradnak az amik?” – tette fel a kérdés, megjegyezve: utóbbiakra is szükségük van.

Ami a politikát illeti, emlékeztetett, az amerikai elnök úgy döntött, nyilvánosságra hozza a különböző amerikai kormányzati szervek kiknek és mennyi pénzt juttattak az elmúlt években. Emiatt óriási botrány kerekedett, miután a lakosság szembesült azzal, hogy a befizetett adóforintjait olyan célokra költötte el a Biden-adminisztráció, amit egyáltalán nem támogat – tette hozzá. „Hétről hétre derül ki, hogy a liberális demokrata elit az amerikai költségvetést és amerikai kormányzatot arra használta, hogy a saját ideológiai és pénzügyi céljait az amerikaikkal finanszíroztassa az egész világon, amit segélynek állítottak be, de valójában egy politikai befolyásolási eszközről van szó”.

„Ki kell söpörni a Soros-hálózatot”

A kormányfő szavai alapján, akik „kaptak lóvét”, több helyről kapták: a Soros-hálózattól és az amerikai kormányzattól is. „És ebből a pénzből végezték a szerintünk közösségromboló, migrációtámogató, családellenes, genderőrületeket finanszírozó tevékenységeket az egész világon.” Magyarországon annyival bonyolultabb a helyzet, hogy még Brüsszel is beszállt a magyarországi civil szervezetek, NGO-k finanszírozásba azzal a céllal, hogy a baloldali témákat erőltessék, ezzel erősítsék az ellenzéki pártokat és buktassák meg a kormányt. „A magyar nyelv az ügynök szót elhasználta a komcsi időkben, de valójában az amerikai szóhasználatban ezek az emberek ügynökök, tehát nem a saját hazájukat szolgálják, hanem pénz fogadnak el egy másik hatalomtól azért, hogy a másik hatalom által meghatározott célokat, eszméket, programokat képviseljék.”

Ennél a résznél szóba került a Politico című brüsszeli lap szerepe is, amely állítása szerint több helyről is kapott pénzügyi támogatást Magyarország támadásához, itt több témát is említett, köztük a migrációt és a genderkérdést. A miniszterelnök említést tett a Soros-tervről, amelynek elmondása szerint az volt a célja, hogy évente egymillió migráns jöjjön Európába, amely meg is valósult. Arra is kitért, hogy nagy összeget juttattak el egyes országokba a hálózatok, így például Szerbiába és Szlovákiába is. Majd kijelentette: „Ki kell söpörni a Soros-hálózatot.” „Jogi következményekkel fognak szembenézni azok, akik veszélyeztetik a szuverenitást. Le kell számolni ezekkel a hálózatokkal, emiatt »sipákolás« lesz. Fel kell lázadni az európai migránspolitikával szemben. Szép szóval, érvekkel nem lehet Brüsszelt elfoglalni” – fogalmazott Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy mi kell ahhoz, hogy Európa változtasson a migrációs politikáján, a kormányfő azt mondta: „föl kell lázadni”. Szerinte tévedés azt gondolni, hogy érvekkel, szép szóval meg lehet változtatni a brüsszeli hozzáállást. „Amíg nem foglaljuk el Brüsszelt, addig ott Soros emberei ülnek, akik ezt végre is hajtják.” Mint mondta, Magyarország az első lázadó, de nincs egyedül, példaként említve Lengyelországot, amely bejelentette, hogy nem hajtja végre a migrációs paktumot.

„Más kérdés, hogy ők liberálisok, ezért őket nem büntetik meg, amiért minket igen. Ennyit a brüsszeli jogállamiságról”

– jegyezte meg Orbán Viktor, emlékeztetve: az olaszok, majd a németek is bejelentették a „lázadást”

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Vicc az egész világ - Most akkor Elon Musk tényleg megveszi a Ryanairt?

Vicc az egész világ - Most akkor Elon Musk tényleg megveszi a Ryanairt?

Egyre kevésbé lehet már komolyan venni azt, ami a világban történik, most éppen attól hangos a globális média, hogy váratlan és egyre élesebb nyilvános konfliktus bontakozott ki Elon Musk és a Ryanair között, vagy hát Musk és a Ryanair-vezér O'Leary között, ami eredetileg egy üzleti lehetőségről szólt, majd gyorsan személyeskedő szócsatává és globális médiatémává nőtte ki magát. Szépen egymásra talált a két provokatőr. Mutatjuk, hogy hol tart a sztori. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×