Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Wikipedia/Marek Slusarczyk

Féltik a településképet, ezért egyre több agglomerációs településen rendelnek el társasház-építési tilalmat

Olyan rendeletet fogadott el az abonyi önkormányzat képviselő-testülete, amely átmenetileg megakadályozza, hogy többlakásos társasházak épüljenek a városban. Budakalászon főleg a lakócélú beépítéseket szigorították az elmúlt egy évben, és 32 hektárral csökkentették a beépítésre szánt területeket.

Átírja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet Abony képviselő-testülete, annak elkészültéig pedig változtatási tilalom lesz érvényben a városközponti és belterületi telkekre. A döntés értelmében csak egylakásos lakóépületeket lehet építeni a Pest vármegyei városban – írja a szoljon.hu.

Pető Zsolt, Abony polgármestere az InfoRádióban elmondta: a képviselő-testület május 30-i ülésén határozott arról, hogy felülvizsgálják a helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Tájékoztatása szerint több hónapot vesz majd igénybe a tervezői folyamat, és csak utána következhetnek az államigazgatási szervekkel való egyeztetések, amely várhatóan szintén hosszan tartó procedúra lesz. Hozzátette: az önkormányzat jelenlegi építési szabályzata nem tiltja a társasházak építését Abonyban, azonban a képviselő-testület módosítaná a HÉSZ-t, ezért van szükség a változtatási tilalom bevezetésére. A cél az, hogy

ne épülhessenek új társasházak a városban addig, amíg nem készül el az új szabályzat.

Ilyenkor ugyanis elő szokott fordulni, hogy azok, akik építkezni szeretnének, gyorsan elkészíttetik és engedélyeztetik a terveiket még a változtatás előtt.

A polgármester közölte: az utóbbi időben több kérvényt is benyújtottak építkezésre, ezért lépnie kellett az önkormányzatnak. Mint fogalmazott, bár a városközpontban vannak társasházak is, településükre sokkal inkább a „falusias beépítési mód” a jellemző. Úgy véli, további társasházak építésével nagyon megváltozna a településkép, és nem is megszokott ez az építkezési forma Abonyban. Meglátása szerint a képviselő-testületnek jól át kell gondolnia, mely településrészeken és pontosan milyen formában engedélyezne ilyen beruházásokat. A környező településeken egyébként kilőttek az ingatlanárak, és emiatt Abony a közeljövőben vonzó célpontja lehet az új lakások, társasházak építésével foglalkozó befektetőknek.

Pető Zsolt elmondta: nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha még több tömblakás épülne a Pest vármegyei településen, akkor vélhetően a gépjárművek száma is megemelkedne. Csakhogy Abonyban

már most is nagy problémát jelent az autókkal való parkolás a lakóingatlanoknál, mert nagyon kevés a szabad hely.

A városvezető szerint az újabb társasházak építése fokozná ezt a problémát. A változtatási tilalom a helyi építési szabályzat módosításának elfogadásáig tart, ami Pető Zsolt várakozása szerint nyár végén valósulhat meg.

Sok a beköltöző, megnőtt az igény a tömblakásokra

Emlékeztetett, hogy 2020 nyarán átadták az M4-es gyorsforgalmi út Cegléd és Abony közötti szakaszát, majd 2022 elején megnyitották a forgalom előtt az M4-es Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszát is, aminek köszönhetően gyorsabbá és biztonságosabbá vált mind Szolnok, mind a főváros megközelítése. Ez a beruházás megnövelte a beköltözések számát. A polgármester úgy fogalmazott, ugyan nem érkeznek tömegével betelepülők Abonyba, de enyhe emelkedést azért mutat a lakosságszám az utóbbi időben.

Pető Zsolt közölte: eddig nem jelentett problémát a társasházak építésének kérdése, mert eleve nagyon sok „falusi jellegű” ingatlant hirdetnek meg eladásra Abonyban.

A tömblakásokra való igény egy teljesen új jelenség a városban,

ezért kezdeményezett rendeletmódosítást a HÉSZ-re vonatkozóan az önkormányzat.

A polgármester végül elmondta: mivel viszonylag kevés a telekalakítási kérelem a településen, a változtatási tilalom nem akadályozza jelentősen a beruházásokat. Ezenfelül a tilalom kizárólag a belterületi lakó- és településközponti ingatlanokra vonatkozik, vagyis az egylakásos lakóépületek építését engedélyezi.

Budakalászon a mennyiségi helyett a minőségi fejlődés mellett döntöttek

Egy másik Pest vármegyei településen, Budakalászon már 2020-ban kezdeményezték a helyi építési szabályrendszer felülvizsgálatát. A helyi képviselő-testület hosszú előkészület és konzultációk után végül tavaly elfogadta az új szabályozást. Forián-Szabó Gergely, Budakalász alpolgármestere az InfoRádióban részletesen beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Azzal kezdte, hogy a településen sok gondot okoztak a túlzott beépítések és a közlekedési dugók, ezért határozott lépésekre volt szükség. A szabályzat módosításával

főleg a lakócélú beépítéseket szigorították, és 32 hektárral csökkentették a beépítésre szánt területeket,

ahol zöldfelületeket, valamint mezőgazdasági és rekreációs övezeteket jelöltek ki. Az alpolgármester hangsúlyozta: fokozottan ügyeltek arra, hogy a szigorítások ne járjanak olyan jelentős kártalanítási kötelezettségekkel, amelyek meghaladnák a város lehetőségeit.

Úgy gondolja, az építési szabályozás felülvizsgálata hosszú távra szóló elkötelezettséget jelent. Hozzátette: mivel a változásoknak sok esetben csak évekkel később érezhető a valódi hatásuk, ezért jelenleg még csak az első kisebb eredményeket látják. Arról számolt be, hogy több olyan ingatlantulajdonosról is tudnak, akik eredetileg be akarták építeni az általuk tulajdonolt területet, majd miután szembesültek azzal, hogy ez nem lehetséges, elkezdtek más lehetőségekben gondolkodni. Forián-Szabó Gergely kifejtette: a budakalászi önkormányzat elsődleges stratégiai célja, hogy fejlessze a várost és megakadályozza az esetleges káros folyamatokat.

Nem válhat élhetetlenné az agglomeráció

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban azt mondta az alpolgármester, nagyon fontosnak tartja, hogy „fenntartható víziót fogalmazzon meg” a budakalászi önkormányzat, és ehhez igazodjanak a tulajdonosi döntések, illetve az ingatlanfejlesztések. Abonyhoz hasonlóan Budakalászon is számos beépítéssel kapcsolatos igény érkezett a korábbi években, utóbbi város azonban

mostanra „elérte a beépíthetőség korlátait”.

Az alpolgármester kifejtette: az általuk kezdeményezett irányváltásban jelentős szerepet játszott, hogy a helyi képviselő-testület egyértelműen állást foglalt a mennyiségi növekedéssel szemben a minőségi fejlődés mellett. „Az ország több más pontjával ellentétben Budakalászon egy kicsit vissza kell fogni a lakónépesség növekedését, ugyanis nagy igény van a zöldövezetbe való kiköltözésre a fővárosból. Ennek viszont nem lehet az a következménye, hogy élhetetlenné válik egy kisváros” – összegzett Forián-Szabó Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×