"A Nemzetközi Energiaügynökség készített egy elemzést az idei évre arról, hogy mi várható Európában. Azzal számolnak, hogy jelentősebb mennyiségű gáz hiányzik majd az európai piacról" – mondta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.

Körülbelül 56 milliárd köbméter hiány lenne, Európa ebből 30 milliárd köbmétert képes egyéb forrásokból fedezni, viszont még mindig van egy 26 milliárd köbméteres tétel, ami 6-7 százaléka Európa következő téli fogyasztásának. A rést Európában úgy csökkenthetjük, ha tovább mérsékeljük a gáz felhasználását, javítjuk az energiahatékonyságot.

A másik opció, hogy Európa újabb beszállítókat keres, de a piacon szűkösek a vezetékesgáz-kapacitások, amelyek nem Oroszországból érkeztek. Norvégia és Azerbajdzsán felől már a maximumon van a forgalom, Algéria esetében pedig pici növekedés várható, illetve az LNG-import növekedhet esetleg.

Németh Viktória azt mondta, az európai uniós tagállamok esetében megfigyelhető, hogy

fokozatosan bezárják azokat a mezőket, ahonnan korábban a gázt kitermelték.

Négy olyan uniós ország van, amely képes ezt növelni, köztük Románia, de úgy tűnik, 2025 előtt Romániából nem érkezhet Magyarországra gáz.

Hollandia még mindig az Európai Unió legnagyobb gáztermelője, viszont csak átmenetileg növelte meg a kitermelt gáz mennyiségét, 2030-ig fokozatosan vissza akarják ezt venni. Ennek anyagi oka is van, de az EU-országok elsősorban környezeti megfontolások miatt határozták el az elmúlt években a gázkitermelés csökkentését, és megpróbálják más módokon helyettesíteni.

Németh Viktória szerint a megújuló energiaforrásokban nagy potenciál van, hiszen

Európa energia-előállításában 2021-ben csupán 19 százalék volt a megújuló erőforrások aránya, 2022-ben pedig már 27 százalék.

Ám, ahogy Magyarországon, úgy számos más európai országban is szembesültek azzal a problémával, hogy miközben szeretnének napelemeket beszerelni egyes házak tetejére a lakossági célú áram kiváltására, az infrastrukturális hálózat nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, sőt, még az Egyesült Államokban is fejlesztésre szorul. Amikor ugyanis ezeket a rendszereket tervezték, még nem kalkulálhattak azzal, hogy milyen arányban nő a napelemek száma.