eur:
411.25
usd:
394.42
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: Sándor Bardóczi/Facebook

Egymásnak ugrott Budapest főtájépítésze és a VEKE-elnök a rakpart miatt

Egy zöld rendezvényen felcsákányozták az alsó rakpart félreeső burkolatát, és egy kisebb virágágyás került oda. Árvíz elleni védművet romboltak szét vagy vadvirágos élőhelyet hoztak létre?

Bardóczi Sándor vasárnap osztott meg a közösségi oldalán néhány fotót, ami a Föld napján készült, és a VaLyo csoport Zöld rakpart nevű akcióját örökítette meg. Ennek során a Jane Haining rakpart két négyzetméteres területén felcsákányozták a kockakövet, majd szimbolikusan átadtak egy virágágyást a rakpart zöldítésének jegyében, amit Budapest főtájépítésze történelmi pillanatnak nevezett.

A Telex beszámolója szerint ebbe az „idillbe” robbant be Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke egy felháborodott kommenttel, miszerint: „Elképzelni nem tudok annál nagyobb ostobaságot, mint amikor valaki megbontja a burkolatot hogy »vadvirágos élőhelyet« létesítsen egy árvízveszélyes területen. A víz, az nem olyan dolog, ostobák, hogy majd visszahőköl, ha meglátja a kiskerteteket. A víz az jön, és olyan, hogy mindent visz. Ha megbontjátok a rakpartot, akkor azt is. (...) Egyáltalán, volt erre a bontásra engedély?

Az ott egy védmű, idióták. Leginkább a feljelentés lenne adekvát erre a műsorra. (...) Agyhalottak.”

A hozzászólást hosszas vita követte – teszi hozzá a híroldal –, ami a VEKE elnök részéről úgy ért véget, hogy kíváncsi lenne, hogy mit szólna az akcióhoz a vízügy és a katasztrófavédelem.

A Telex, kiderítendő, hogy mennyire volt veszélyes és szabályos a hétvégi akció, az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz fordult, ami átirányította a lapot, mondván, hogy „a Budapest árvízvédelmét a fővárosi önkormányzat és a Csatornázási Művek intézi”. Utóbbi azt közölte, hogy a kockakőfelbontás a hatáskörükön kívül esik, mert a terület nem tartozik a védműhöz.

Ezek után megkérdezték Bardóczi Sándort, hogy az akció rendelkezett-e valamilyen engedéllyel. Mint mondta, saját tulajdonán a tulajdonosnak, ami a főváros, nem kell tulajdonosi engedélyt kérnie. Mivel a terület világörökségi terület, ezért a főváros örökségvédelmi engedélyt kért és kapott a kormányhivataltól a szimbolikus kockakő-felbontásra is. Ez benne van az engedélyben – válaszolta a főtájépítész, aki szerint Dorner Lajos téved, és „bármennyire harsánykodik, nem nagyon ért ahhoz, amit állít.

A belváros árvízvédelmét a rakpart támfala biztosítja, nem egy hullámtérben, parkoló céljára, kockakővel leburkolt terület.”

Dorner Lajos erre reagálandó úgy fogalmazott a lapnak: helyi lakosként és magánemberként fenntartja, amit írt. Szerinte a csákányozás és aktivistáskodás a mostani városvezetés esszenciája, „kb. ennyire képesek és semmi többre”. Mint közölte: semmi baja a kertészkedéssel, csak ne bontsák meg a burkolatot.

„Szerintük itt nincs árvízveszély, miközben de,

a Duna medrében vagyunk, és ezen a szakaszon a partfalnak ez a része elölről védi az egyébként elég rossz állapotú fő védművet”.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×