Folytatódott az egyeztetés a köznevelést és a pedagógusokat érintő törvénytervezetekről: Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn ismét megbeszélést folytatott az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel – idézi a szaktárca közlését az MTI.

Azt írták, a találkozón a költségvetési törvény módosítására vonatkozó javaslatról, valamint a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó új jogállási törvény első részéről egyeztettek a felek.

A Belügyminisztérium emlékeztetett rá, hogy hónapokig tartó előkészítés, online és személyes konzultációkat követően a köznevelési államtitkár március 1-jén tájékoztatta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit arról, hogy megkezdődik a szakmai egyeztetés a jogszabálytervezetekről.

Hozzátették: a tárca társadalmi egyeztetésre bocsátotta a javaslatait, március 9-én tanácskozik a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, március 13-án pedig újabb érdekképviseleti egyeztetés várható.

A PDSZ reakciója: „minket nem vontak be”

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke nyílt levelet írt az ügyben Maruzsa Zoltának.

„2023. március 1-én, az előző nap délutánján kiküldött meghívóban összehívott megbeszélésen, amelyre a Nemzeti Pedagógus Kar, a PSZ és az MZTSZ képviselőjével együtt meghívást kaptunk, két dokumentum megküldését ígérte, egy rövid és egy hosszú dokumentumról beszélt, amelyekkel kapcsolatban 2023. 03. 6-ára egyeztetést hívott össze.”

Ezután arról ír hogy nem világos a számukra, mit értett a két dokumentum alatt az államtitkár. Majd végigveszi és véleményezi az EFOP Pluszban (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz) tett vállalásokat.

„A pedagógushivatás vonzerejének növelése érdekében, támaszkodva a pedagógus szakszervezetek részvételével működő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal által tett javaslatokra, további intézkedéseket is végrehajtunk (nemzeti forrásból finanszírozva), és a jövőben is egyeztetünk mind az említett szervezetekkel, mind a pedagógus szakszervezetekkel ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban” – idézik a tárca által kiadott dokumentumot, és hozzáteszik, hogy a PDSZ nem vesz részt a Köznevelés-Stratégiai Kerekasztalban, (nincs ismeretük arról, hogy a résztvevő szakszervezeteket ki delegálta), így a javaslatok sem ismertek előttük. A Köznevelés-Stratégiai Kerekasztalba, annak megalakulása előtt hét szakszervezet összesen három helyet kapott, amely helyek betöltését a szakszervezetek közös nyilatkozatban utasították vissza – teszik hozzá. Álláspontunk szerint, akik a szakszervezetek részéről ebben a kerekasztalban részt vesznek, nem a többi szakszervezet által megválasztott képviselők, és mindez nem változott a 2022. december 14-ei kormányhatározat kiadása óta sem” – írják.

A teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását széles körű szakmai együttműködésben dolgozzák ki, a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel, az Országos Köznevelési Tanáccsal, a pedagóguskarral, a fenntartókkal és az Oktatási Hivatallal, valamint bevonjuk a Köznevelési Stratégia Kerekasztalt – idézik az EFOP Pluszt. „A PDSZ által javasolt kérdéseket nem építették be a felmérésbe, mivel ilyeneket a PDSZ-től nem kértek, ezért nem is kaptak, főképpen mivel előzetesen nem is tudtunk a kérdőív közzétételének szándékáról. A pedagógusoknak kiadott kérdőívet bárki bár hányszor kitölthette, az minden szakmai kritérium figyelmen kívül hagyásával készült, nem volt reprezentatív, és a kérdőívben nem az azóta közzétett teljesítmény-értékelési rendszer elemeire kérdeztek rá” – reagálnak az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban foglaltakra.

Szóba kerül a pedagógusértékelő rendszer is: „A kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor” – mutatnak be újabb részletet az EFOP Pluszból. Ezzel az a bajuk, hogy a vállalásban foglaltakkal ellentétben kidolgoztak egy minden szempontból hátrányosabb új jogállási törvénytervezetet, ami azért is érthetetlen, mert a közalkalmazotti törvény semmilyen értelemben nem akadálya az EFOP PLUS-ban tett vállalások teljesítésének, így a béremelésnek sem – teszi hozzá a levél.

Bírálják továbbá az intézményi autonómiával kapcsolatos kormányzati állításokat is.

„A pedagógus béremelés kapcsán – a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal keretében megvalósult egyeztetésen túl, melyben a szakszervezetek szintén képviseltették magukat – a Belügyminisztérium, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete között 4 ízben is sor került egyeztetésre 2022. nyarán” – jön az újabb idézet. Erről azt írják: a PDSZ egészen bizonyosan nem vett részt egyetlen alkalommal sem a pályázatban vázolt béremelésre vonatkozó egyeztetéseken, sem 2022 nyarán 4 alkalommal, sem máskor.