eur:
393.96
usd:
369.63
bux:
65811.61
2024. április 23. kedd Béla
Csanaki Gábor halász beemel a csónakba egy busát a Balatonból Balatonudvari közelében 2013. október 22-én.MTI Fotó: Varga György
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Ferincz Árpád: már az őshonos halainkat veszélyeztetik az inváziós fajok

A busák és törpeharcsák nagyszámú jelenléte a természetes vizeinkben már az őshonos fajok állományát veszélyezteti.

Amikor a busáról beszélünk, valójában két fajról lehet szó. Az egyik a fehér busa, ami növényi eredetű táplálékot, fitoplanktont, algát fogyaszt, illetve pettyes busa, ami állati eredetű táplálékot, de ugyanígy planktonikus szervezetet, rákokat fogyasztó jószág. A Tisza-tó, illetve az egész ország területén inkább a fehér busa fordul elő – mondta el az InfoRádióban Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetesvízi halökológiai tanszékének vezetője.

A törpeharcsából is két faj van: egyik a fekete törpeharcsa, ami az ország egész területén problémát okoz. Az 1980-as években került be hazánkba olaszországi közvetítéssel, de a faj észak-amerikai eredetű. A másik, a törpeharcsa nevű faj már az 1900-as évek eleje óta jelen van vizeinkben, de az 1980-as évek óta szinte teljesen kiszorította az újabban betelepített fekete törpeharcsa.

Ferincz Árpád szerint nehezen adható egyszerű válasz arra, hogy az elterjedt jelenlétüket mi okozza, mert ez többtényezős jelenség. Általános érvényű igazság, hogy ezek

az inváziós fajok jól ellepik azokat az élőhelyeket, ahol magas az emberi zavarás.

Zavarásnak tekinthető egy olyan víztározó építése, mint a Tisza-tó, és rendkívül jól tolerálják a klímaváltozás okozta szélsőségeket, ami ökológiai szempontból megint csak zavarásnak tekinthető. Rendkívül hatékonyak a táplálékbázis kiaknázásában, szintén csak az őshonos fajok kárára.

A busa fő tápláléka azok az apró élőlények, planktonikus szervezetek jelentik, amelyek az összes őshonos halfajunk ivadékának is az első táplálékai. Egy nagytestű, sokszor 10-20 kilogrammos jószág nagy mennyiséget tud kiszűrni a vízből, amiből aztán nem marad az őshonos halfajainknak, a keszegféléknek, a pontyféléknek, vagy a fogassüllőnek.

A busák állományát évek óta próbálják szabályozni.

A halállomány csökkentése eddig sem volt teljesen hasztalan, hiszen itthon még konszolidáltabb a helyzet az észak-amerikai vizekhez képest. Az ottani eszköztár drasztikus beavatkozásokat foglal magába: elektromos terelésekkel, gátakkal próbálják megakadályozni a halak vízrendszerek közötti közlekedését.

A törpeharcsa esetében van lehetőség a varsa használatára, ami zártabb vízterületeken nagy hatékonysággal fogja ki a halakat. "Nyilván arra nem képes, hogy teljesen kiszedje az adott területről a törpeharcsát, de nagyon jó hatásfokkal nagy mennyiségeket lehet ezekkel a felcsalizott varsákkal kitermelni őket" – jegyezte meg Ferincz Árpád.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×