Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
335.31
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: Pixabay/DesignBy

Kutatás: a Lánchíd nem a rajta menő forgalom miatt fontos a budapestieknek

Még mindig forró téma, járjanak-e autók a Lánchídon.

Egy felmérés szerint a fővárosiak szűk többsége támogatja, hogy a nemrég részlegesen átadott Lánchidat továbbra is csak a buszok, a taxik és a biciklisek használhassák. A Mediánnal közös kutatást végző 21 Kutatóközpont igazgatója az InfoRádiónak azt mondta, megoszlottak a vélemények, de egy enyhe többség, 54 százalék támogatja az autók kitiltását és azt, hogy csak a buszok, taxik és kerékpárosok (illetve majdan a gyalogosok) használhassák a hidat. A megkérdezettek 40 százaléka viszont visszaengedné az autós forgalmat is. Nem alkotott véleményt a válaszadók 6 százaléka.

Az is kiderült, hogy minél képzettebb valaki, minél magasabb az iskolai végzettsége, annál inkább támogatta a Lánchíd autómentesítését. Az alapfokú végzettségűek ugyanakkor 61 százalékos arányban elutasították ezt. Életkor szerint is volt egy szignifikáns összefüggés: minél fiatalabb valaki, annál inkább támogatta az átkelő autómentesítését, és minél idősebb volt a válaszadó, annál valószínűbbnek bizonyult, hogy visszaengedné az autós forgalmat a Lánchídra - sorolta Róna Dániel.

Az elsődleges közlekedési eszközre vonatkozó felmérésekből látszik, hogy az elsősorban tömegközlekedők (45 százalék) a biciklistákkal (5-10 százalék) együtt többen vannak, mint az elsősorban autóval járó 30-35 százaléknyi budapesti. Így nézve tehát a nagy többség az autómentesítés idején is használhatja a Lánchidat, ugyanakkor a 21 Kutatóközpont igazgatója hangsúlyozta, hogy a megkérdezettek 40 százaléka ellenzi a kocsik kitiltását és ez egy nagyon jelentős arány.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy

"a legtöbb budapesti számára szimbolikus, nem pedig a napi rutint érintő praktikus kérdés a Lánchíd forgalma.

A Lánchídon semelyik közlekedési eszközzel nincs akkora forgalom, hogy az a budapesti lakosság jelentős részét érintené."

Megjegyezte még, hogy az autósok között is van, aki elfogadja a főváros tervezetét, és a tömegközlekedők között is van, aki visszaengedné az autósokat a hídra, de ezzel együtt inkább az autósok akarják visszakapni maguknak ezt az útvonalat, a közösségi közlekedést használók kevésbé sürgetik a kocsik visszatérését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×