Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke (j) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője (b) a Belügyminisztérium épületénél a PSZ által szervezett budapesti tüntetés előtt 2022. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

PSZ: hiába reménykedtünk, nem kaptunk választ a sztrájktárgyaláson a kormánytól

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: szerdán ismét egyeztettek a pedagógusszakszervezetek a kormánnyal, ám nincs előrelépés a tanárok béremelésével kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány uniós források nélkül is megemelné a pedagógusok bérét.

Szerdán több mint két órán keresztül tárgyaltak a pedagógus szakszervezetek képviselői Maruzsa Zoltánnal, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkárával. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ugyanakkor az egyeztetés hiábavaló volt.

"Bent töltöttünk két órát. Okosabbak nem lettünk, pedig előtte reménykedtünk, hogy hátha a karácsonyi időszakban mégiscsak kapunk valami megnyugtatót. Semmit nem kaptunk" – mondta. Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közösségi oldalára feltöltött videóban elmondta: hiába hívták fel az oktatási kormányzat figyelmét, hogy ebben az évben tiltakozóakció tiltakozóakciót követett, a kormány nem adott megnyugtató választ a pedagógusok követeléseire.

A szakszervezetek képviselői hangsúlyozták: januártól továbbra is a korábban beharangozott tíz százalékos bérpótlék emelést garantálja a kabinet, ami jelentősen elmarad a húsz százalék fölötti inflációtól.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy az uniós pénzekhez kötött plusz emelés és csak hónapok múlva jöhet. Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke elmondta: nagyon szeretnék, ha nem tavasz végén vagy legrosszabb esetben szeptemberben kezdenének csak csurogni a európai pénzek. "Azt reméljük a kollégáink érdekében, hogy ez nem így lesz, de semmire sincs garancia" – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt kérte a tanároktól, hogy válasszák a tiltakozás törvényes formáit. Azt is kiemelte, hogy a pedagógusok bérét mindenképpen emelni kell, a pályakezdők esetében nagyobb mértékben. A tavalyi évben, az idei évben és a következő évben is biztosan lesz tíz százalékos béremelés. Ha az unióval sikerül néhány részletkérdésről megállapodni, akkor lehet uniós forrásokat használni béremelésre. A béremelést az uniós források nélkül is végrehajtaná a kormány, de forrásokkal három év alatt tudják végrehajtani a tíz százalék fölötti béremeléseket, anélkül pedig hat év alatt.

A pedagógusok azonnali, 45 százalékos béremelést, a nevelésoktatást segítő munkatársaknál pedig legalább 130 százalékos fizetésrendezést, valamint a munkaterheik csökkentését követelik. A szakszervezetek a szerdai sztrájktárgyalás után azt ígérték, hogy januártól folytatják a tiltakozó akciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×