Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke (j) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője (b) a Belügyminisztérium épületénél a PSZ által szervezett budapesti tüntetés előtt 2022. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

PSZ: hiába reménykedtünk, nem kaptunk választ a sztrájktárgyaláson a kormánytól

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: szerdán ismét egyeztettek a pedagógusszakszervezetek a kormánnyal, ám nincs előrelépés a tanárok béremelésével kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány uniós források nélkül is megemelné a pedagógusok bérét.

Szerdán több mint két órán keresztül tárgyaltak a pedagógus szakszervezetek képviselői Maruzsa Zoltánnal, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkárával. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ugyanakkor az egyeztetés hiábavaló volt.

"Bent töltöttünk két órát. Okosabbak nem lettünk, pedig előtte reménykedtünk, hogy hátha a karácsonyi időszakban mégiscsak kapunk valami megnyugtatót. Semmit nem kaptunk" – mondta. Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közösségi oldalára feltöltött videóban elmondta: hiába hívták fel az oktatási kormányzat figyelmét, hogy ebben az évben tiltakozóakció tiltakozóakciót követett, a kormány nem adott megnyugtató választ a pedagógusok követeléseire.

A szakszervezetek képviselői hangsúlyozták: januártól továbbra is a korábban beharangozott tíz százalékos bérpótlék emelést garantálja a kabinet, ami jelentősen elmarad a húsz százalék fölötti inflációtól.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy az uniós pénzekhez kötött plusz emelés és csak hónapok múlva jöhet. Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke elmondta: nagyon szeretnék, ha nem tavasz végén vagy legrosszabb esetben szeptemberben kezdenének csak csurogni a európai pénzek. "Azt reméljük a kollégáink érdekében, hogy ez nem így lesz, de semmire sincs garancia" – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt kérte a tanároktól, hogy válasszák a tiltakozás törvényes formáit. Azt is kiemelte, hogy a pedagógusok bérét mindenképpen emelni kell, a pályakezdők esetében nagyobb mértékben. A tavalyi évben, az idei évben és a következő évben is biztosan lesz tíz százalékos béremelés. Ha az unióval sikerül néhány részletkérdésről megállapodni, akkor lehet uniós forrásokat használni béremelésre. A béremelést az uniós források nélkül is végrehajtaná a kormány, de forrásokkal három év alatt tudják végrehajtani a tíz százalék fölötti béremeléseket, anélkül pedig hat év alatt.

A pedagógusok azonnali, 45 százalékos béremelést, a nevelésoktatást segítő munkatársaknál pedig legalább 130 százalékos fizetésrendezést, valamint a munkaterheik csökkentését követelik. A szakszervezetek a szerdai sztrájktárgyalás után azt ígérték, hogy januártól folytatják a tiltakozó akciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×