Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
311.25
bux:
152224.8
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Nyitókép: Pixabay

Van hely Budapesten, ahol 2,5 hónap alatt elkel egy eladóvá váló ingatlan

A panelekért pedig jóval többet kérnek Budán, mint Pesten.

A budapesti panellakások közül a budai oldalon kínált ingatlanokat lehet hamarabb eladni, egy-egy adás-vétel átlagosan 73 nap alatt zárul le - derül ki a Duna House elemzéséből, amely szerint például az óbudai lakótelepeken a 2020-as adatokhoz képest 37 százalékkal emelkedtek a panelotthonok átlagos négyzetméterárai, míg 2021-hez mérten 28 százalékos áremelkedéssel kell számolnia az idei évben annak, aki harmadik kerületi panelt keres.

A társaság közleménye szerint a főváros budai kerületei közül a legtöbb panellakás a III. és a XI. kerületben található: utóbbiban a lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára az idén már majdnem a felével többe kerül, mint 2019-ben, miközben a cég adatbázisában szereplő adatok szerint ennél az ingatlantípusnál a legnagyobb vételárat, 61,5 millió forintot egy III. kerületi, 73 négyzetméteres ingatlanért fizették 2022-ben.

Adatbázisuk tanúsága szerint

a fővárosi újépítésű ingatlanok esetében már szinte elképzelhetetlen a millió alatti négyzetméterár,

a budai I. kerületben értékesített újépítésűek négyzetméterára pedig már a 3 millió forintot is megközelítette. Az ingatlanközvetítő által 2022-ben a budai oldalon értékesített, legmagasabb értéket képviselő újépítésű ingatlan egy XI. kerületi 69 négyzetméretes lakás volt 99 millió forintért.

Az 1,644 millió lakosú Budapest 23 kerülete közül hat található a város nyugati felén, ugyanakkor az idén a Duna House által értékesített fővárosi ingatlanoknak csak 11,5 százaléka helyezkedik el ezekben a kerületekben. A hat kerületben 2022-ben zárult adásvételek alapján Budán átlagosan 967 ezer forintba kerül az otthonteremtés négyzetméterenként, és átlagosan 61 millió forintot fizettek a vásárlók egy 60 négyzetméteres ingatlanért.

Az idén a budai oldalon a náluk legdrágábban és legmagasabb négyzetméteráron értékesített ingatlanért, egy 340 négyzetméteres, nagyon jó állapotú, medencés luxus okosotthonért panorámával, megközelítőleg 777 millió forintot adott az új tulajdonosa, ami több mint 2,2 millió forint négyzetméterenként. A legnagyobb alapterületű eladott ingatlan egy 1356 négyzetméteres irodaház a Bécsi út közelében, amelyért 410 millió forintot fizetett a vásárló, ezzel ez az ingatlan lett 2022 legalacsonyabb négyzetméteráron elkelt budai ingatlana. Ugyanakkor a legkisebb alapterületű lakásért, egy 18 négyzetméteres, jó állapotú, téglaépítésű minigarzonért 827 ezer forintot kapott négyzetméterenként az eladó.

A köztudatban lévő megközelítést, miszerint az ingatlan jelentősen drágább, ha az érdeklődő a budai oldal kínálatából választ, az ingatlanokkal foglalkozó cég adatai is alátámasztják. Főként a paneleknél, hiszen az idei év harmadik negyedévében átlagosan 170 ezer forinttal többet fizettek a vásárlók négyzetméterenként ezért az ingatlantípusért Budán, mint Pesten, míg a téglaépítésűek között csak 55 ezer forint volt az árkülönbség az átlagos négyzetméterárakat vizsgálva.

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb az aszály, és még tartogathat meglepetést a nyár vége

Európa nagy részét nagyfokú aszály sújtja, különösen kritikus a helyzet Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és az Egyesült Királyságban, de a magyar helyzet súlyossága külön szint még ezen országcsoporton belül is. A szélsőséges időjárás egyre nagyobb nyomást helyez a közegészségügyre, a vízkészletekre, a mezőgazdasági növénykultúrákra, az energiarendszerre, a folyami közlekedésre, a turizmusra és az ökoszisztémákra, és az erdőtüzek kockázata is rekordszintre nőtt a kontinensen. A megszokottnál melegebb, szárazabb időjárás pedig szeptemberben is folytatódhat Európában, és akár újabb hőhullámok is jöhetnek még az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testülete, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×