eur:
411.11
usd:
394.11
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: NÚSZ Zrt.

Nyilvánosságra kell hozni a 35 éves sztrádakoncesszió részleteit

Döntött a Fővárosi Ítélőtábla.

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar autópályaüzemeltetést. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak – idézi a szabadeuropa.hu oldalt a Népszava. Az ügyben csütörtökön jogerős ítélet született.

Ahogyan arról korábban az Infostart is beszámolt, a kormány 2021 júniusában döntött arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adja a mintegy 2000 kilométeres autópálya-hálózatot, azaz a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójának múlt év végi tájékoztatása szerint a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adása után is az állam szedheti be az útdíjakat, drágulás pedig csak a törvényben rögzített mértékben lesz.

Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

A csütörtökön született jogerős döntés értelmében az Nemzeti Koncessziós Iroda az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×