eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2020. november 10-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök. A képviselők egyhangúlag - 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Ma megválasztják Magyarország első női államfőjét

A kormánypártok Novák Katalint, az ellenzéki pártok Róna Pétert jelölték köztársasági elnöknek. Mindkét jelölt 15 perces beszédet mond az országgyűlésben, a parlamenti erőviszonyok alapján Novák Katalint már az első szavazási körben megválaszthatják, és ő lehet Magyarország első női államfője. A két jelölt bemutatása röviden.

Csütörtökön fél tíztől választja meg az Országgyűlés az új köztársasági elnököt. Áder János második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra, utódját a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal kell megválasztani.

A Fidesz-KDNP államfőjelöltjét Orbán Viktor miniszterelnöke, a Fidesz elnöke nevezte meg december 21-i sajtótájékoztatóján, és akkor derült ki, hogy Novák Katalinra, a családokért felelős tárca nélküli miniszterre esett választás. Ő lehet az első nő, aki közjogi méltóságot tölthet be Magyarországon, és ha megválasztják, ő lehet az eddigi legfiatalabb is, aki betöltheti a posztot. A sikere borítékolható, hiszen a jelölt megválasztásához első körben kétharmados többség szükséges, és ezt a kormánypártok biztosítani is tudják.

A rendszerváltás után öt köztársasági elnöke volt Magyarországnak: Göncz Árpád (1990–2000), Mádl Ferenc (2000–2005), Sólyom László (2005–2010), Schmitt Pál (2010–2012), Áder János (2012–2022).

A jelöltek

Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, Novák Zoltán és Mohácsy Katalin orvosok második gyermekeként. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter.

Alakítója a magyar családpolitikának. Számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, kezdeményezője a Budapesti Demográfiai Csúcsnak és megálmodója a Stipendium Peregrinum ösztöndíjnak. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője az „…Ami a miénk” ötven írás a családról című kötetnek.

A Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul. Hosszútávfutó. Keresztény hitét református közösségben gyakorolja.

Az ellenzéki pártok nehezebbn jutottak döntésre, sokáig még az sem volt biztos, hogy jelöltet állítanak, hiszen alapvetően a közvetlen köztársaságielnök-választást támogatnák. Több név is felbukkant, a közös miniszterelnök-jelölt például Iványi Gábor metodista lelkészt támogatta volna, de végül a hat párt február 14-én Róna Péter mellett tette le a voksát, és ezzel a döntéssel még a saját köreiben is heves vitákat és vihart kavart, többek között Simor András, Király Júlia, Vásárhelyi Mária, Gábor György, Lattman Tamás, Nagy Boldizsár is hevesen kritizálta jelölését.

Róna Péter Miskolcon született 1942-ben, édesapja a magyar légierő főhadnagya volt. Eredetileg képzőművésznek készült.

1956 decemberében édesanyjával Ausztriába menekült, 1957-ben Washingtonban telepedtek le. 1964-ben végzett a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol közgazdaságtant, illetve gazdaságtörténetet tanult, majd ösztöndíjjal az Oxfordi Egyetemen jogot hallgatott.

Több mint húsz évet dolgozott a Schroder csoportnál, 1985-ben az IBJ Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatója lett.

1990-ben, hazatérése után 2004-ig a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Első Magyar Alap elnök-vezérigazgatója.

Tiszteletbeli professzora az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának. Vendégtanár az oxfordi domonkos-rendi Blackfriars Hall-ban, ahol 2010-ben a tanári kar rendes tagjává választották.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×