Összhangban a nemzetközi, különösen az európai trendekkel, a budapesti repülőtér utasforgalma lépésről lépésre halad a 2019-es utasforgalmi szint elérése felé – olvasható a bud.hu-n. A Budapest Airport tájékoztatása alapján európai viszonylatban a teljes 2021-es évről elmondható, hogy folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai; egyre kevesebb volt a földön parkoló repülőgép.

Az egyes országok koronavírus-járvánnyal összefüggő szabályainak és adott esetben lezárásainak megfelelően a légitársaságok rugalmasan reagáltak a meglévő célállomásokra közlekedő járataik újraindításával, és sok esetben új desztinációk megjelenésével is. Egyértelműen látszik, hogy az átoltottság növekedésével az utazási kedv és egyben a lehetőség is visszatért, hiszen az országok többsége a koronavírus elleni oltással rendelkezőknek szabad mozgást tesz lehetővé.

2021 a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében is sok újdonságot hozott, és a koronavírus-járvány első évével, vagyis 2020-szal összehasonlítva magasan jobb évet zárt a légikikötő. 2020-hoz képest 20 százalékkat több utas fordult meg a budapesti repülőtéren, összesen 4 622 882 fő. Figyelemreméltó adat, hogy míg az első félévben összesen 604 000 utas használta a légikikötőt, addig az év második hat hónapjában 4 019 000 fő, vagyis

a második félévben meghétszereződött a repülőtér forgalma.

Mindez a járvány harmadik hulláma lecsengésének, a pandémia miatt bevezetett korlátozások enyhítésének, az átoltottság növekedésének és ezzel párhuzamosan az utazási kedv felerősödésének tudható be – teszik hozzá. A tavalyi évben összességében sokkal enyhébbek és kiszámíthatóbbak voltak az utazási szabályok, mint 2020-ban, és az utasok is megtanultak együtt élni az utazáshoz szükséges különböző protokollokkal és biztonsági előírásokkal, így egyre bátrabban indultak útnak, akár távolabbi célállomások felé is.

A 2021-es év legforgalmasabb időszaka a november volt, közel 730 000 utassal, míg a legkevesebb, 54 407 utast februárban regisztrálta a repülőtér. Tavaly a legforgalmasabb útvonalak London, Amszterdam és Párizs voltak; az utasok 17 százaléka ezeken a járatokon utazott. Ami a hosszú távú járatokat illeti: Szöul, Dubaj és Doha is stabilan szerepelt tavaly is a budapesti repülőtér menetrendjében. A kínai, kanadai és egyesült államokbeli járatok újra indulására még várni kell; a LOT a tavalyi év végén jelentette be, hogy 2022 júniusától újra közlekedik a Budapest–New York járata, a Budapest Airport pedig több másik hosszú távú járatról is tárgyal, amelyek remélhetőleg már a nyári menetrendben megjelennek majd.

Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetője hangsúlyozta: „2021-re egyetlen fontos célt tűztünk ki, annyi célállomást visszaépíteni, amennyit csak tudunk. Sikeresnek tekintem a tavalyi évünket ebből a szempontból, hiszen a járvány előtti városok 80 százalékát ismét be tudtuk kapcsolni a járathálózatunkba, és sok – egészen pontosan 18 – új, Budapestről közvetlenül még sosem elérhető célállomást tettünk elérhetővé.” Hozzátette: „Mivel Budapest, illetve Magyarország továbbra is vonzó desztináció a külföldi turisták szemében, a Magyarországon életben lévő szabályok pedig rugalmas beutazási feltételeket tesznek lehetővé, minden okunk megvan az optimizmusra a 2022-es évet illetően. Bízom benne, hogy a célállomások tekintetében a még hiányzó 20 százalékot idén vissza tudjuk építeni, tovább színesítve ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető városok listáját.”

Szintet lépett a légi áruszállítás

2021 több szempontból is jelentős év volt a légi áruszállítás területén. A koronavírus-járvány, valamint a hatására megváltozott logisztikai és e-kereskedelmi trendek és elvárások világszerte hatalmas feladatok elé állították a repülőtereket. A Budapest Airport éppen jókor döntött arról, hogy 2019 végére kibővíti cargo bázisát, mert így fel tudta venni a versenyt a pandémia okozta váratlan kihívásokkal is, megelőzve számtalan versenytárs repülőteret. Köszönhetően annak, hogy a repülőtér üzemeltető évek óta stratégiailag kiemelt ágazatnak tekinti a légi áruszállítást, 2021-ben óriási lépést tett annak érdekében, hogy regionális vezető elosztó-gyűjtő szerepét tovább erősítse, annak nemzetgazdasági, logisztikai és társadalmi előnyeivel együtt.

2021 minden idők legerősebb éve volt árumennyiség tekintetében; a BA átlépte a 180 ezer tonnás cargo álomhatárt.

A jelentősebb áruforgalmat lebonyolító kelet-közép európai repülőterek közül – 2019-hez viszonyítva – a budapesti repülőtér árumennyisége növekedett a legnagyobb mértékben, szorossá téve ezzel a versenyt a régióban vezető szerepet betöltő Béccsel és Münchennel is.

A tavalyi évben gyakorlatilag minden hónap újabb és újabb rekordokat hozott a kezelt áru volumenben, így a repülőtér az évet végül 183 362 tonnával zárta, ami 36,4 százalékos növekedés a 2020-as évhez képest. Ráadásul mindezt összesen csupán 4,8 százalékos cargo járatszám-növekedéssel sikerült elérni (ami kevesebb, mint napi plusz egy cargo gépmozgás, azaz induló vagy érkező légijármű), köszönhetően az alsófedélzeti áruszállítás újbóli növekedésének, valamint a dedikált cargo járatok nagyobb kapacitásának és jobb kihasználtságának.

A régióban is kimagasló áruforgalmi adatokhoz több tényező is hozzájárult. Egyrészt a járvány hatására megváltozott logisztikai folyamatok, hiszen a légi áruszállítás biztonsága és gyorsasága a pandémia idején is biztos támasza tudott lenni az ország gazdaságának és versenyképességének. Másrészt a – szintén a járvány hatására – átalakult e-kereskedelmi trendek rögzülni látszanak, az online rendelések száma és mennyisége 2021-ben soha nem látott szinteket ért el világszerte. A nemzetközi e-kereskedelmi árumennyiségnek a nagy része légi úton érkezik Magyarországra, tovább erősítve ezzel a repülőtér cargo szerepét.

Részben az előbb említett tendenciák miatt, részben a magyar kormány kínai–magyar légi Selyemút politikájának köszönhetően, továbbá a Budapest Airport kitartó, kiemelt fókuszterületi kezelése munkájának eredményeképpen a Kína és Magyarország közötti légi áruforgalom is új szinteket ért el, hozzájárulva ezzel a repülőtér és a kormány azon törekvéséhez, hogy hazánk Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon – olvasható. Ezzel összhangban a repülőtér üzemeltető célja is az, hogy a Távol-Keletről Európába érkező áruk minél nagyobb hányada Budapesten keresztül érje el célállomását. Ezt a kapu szerepet erősítette a tavalyi évben az Alibaba Group döntése is, miszerint Budapestet választotta kelet-közép-európai légi logisztikai központjának, magával vonzva további jelentős cargo szereplők megjelenését a hazai piacon.

Még nincs vége

A Budapest Airport új, több tízezer négyzetméteres cargo árukezelő bázisa, az úgynevezett Cargo City a tavalyi évben is kulcsszerepet játszott a járvány elleni küzdelemben. A hazánkba szánt több tízmillió adag vakcina túlnyomó többsége légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba, amely szintén hozzájárult a légikikötő légi áruszállítási teljesítményéhez.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: „A cargo fejlesztéseink folytatódnak; a Budapest Airport a tavalyi évben eldöntötte, hogy tovább bővíti a repülőtéren két éve átadott BUD Cargo Cityt, amelynek előkészületi munkái már zajlanak, 2022-ben pedig a terveink szerint megkezdődnek az építkezések is. A repülőtér-üzemeltető légi áruszállítási tevékenysége jelenleg hozzávetőleg 2000 közvetlen munkahelyet jelent a repülőtéren, és még további tizenkétezret a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén. A következő években tervezett bővítéssel a repülőtér a nemzetgazdasági szerepét és egyben a munkahelyteremtő képességét, ezáltal pedig az ország versenyképességét is tovább erősítheti.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!