INFORÁDIÓ
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia

budapest airport

utasforgalom

légi közlekedés

cargo

koronavírus

e-kereskedelem

Utasok a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. július 17-én. A reptéren a forgalom jelenleg a koronavírus-járvány előttinek csupán a töredéke, de hétről hétre több járat és utas fordul meg itt. Júliusra már csaknem tízezerre nőtt a napi utasszám, ami jelentős növekedés júniushoz képest, amikor a teljes havi forgalom 84,4 ezer utas volt, az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben.

Az utasfortalom és a cargo sem a régi Ferihegyen, de ellenkező előjellel

Infostart

2021-ben a Budapest Airport a második olyan évét zárta, amelyre a koronavírus-járvány súlyosan rányomta a bélyegét. A pandémiás környezetben az utasforgalom éves szinten továbbra is csak a járvány előtti szint egyharmadát érte el, ha azonban az elmúlt néhány hónapot vesszük figyelembe, már a járvány előtti szint felét is meghaladta. A légi áruszállítás területén viszont a cargo mennyiség soha nem látott rekordokat döntött.

Összhangban a nemzetközi, különösen az európai trendekkel, a budapesti repülőtér utasforgalma lépésről lépésre halad a 2019-es utasforgalmi szint elérése felé – olvasható a bud.hu-n. A Budapest Airport tájékoztatása alapján európai viszonylatban a teljes 2021-es évről elmondható, hogy folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai; egyre kevesebb volt a földön parkoló repülőgép.

Az egyes országok koronavírus-járvánnyal összefüggő szabályainak és adott esetben lezárásainak megfelelően a légitársaságok rugalmasan reagáltak a meglévő célállomásokra közlekedő járataik újraindításával, és sok esetben új desztinációk megjelenésével is. Egyértelműen látszik, hogy az átoltottság növekedésével az utazási kedv és egyben a lehetőség is visszatért, hiszen az országok többsége a koronavírus elleni oltással rendelkezőknek szabad mozgást tesz lehetővé.

2021 a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében is sok újdonságot hozott, és a koronavírus-járvány első évével, vagyis 2020-szal összehasonlítva magasan jobb évet zárt a légikikötő. 2020-hoz képest 20 százalékkat több utas fordult meg a budapesti repülőtéren, összesen 4 622 882 fő. Figyelemreméltó adat, hogy míg az első félévben összesen 604 000 utas használta a légikikötőt, addig az év második hat hónapjában 4 019 000 fő, vagyis

a második félévben meghétszereződött a repülőtér forgalma.

Mindez a járvány harmadik hulláma lecsengésének, a pandémia miatt bevezetett korlátozások enyhítésének, az átoltottság növekedésének és ezzel párhuzamosan az utazási kedv felerősödésének tudható be – teszik hozzá. A tavalyi évben összességében sokkal enyhébbek és kiszámíthatóbbak voltak az utazási szabályok, mint 2020-ban, és az utasok is megtanultak együtt élni az utazáshoz szükséges különböző protokollokkal és biztonsági előírásokkal, így egyre bátrabban indultak útnak, akár távolabbi célállomások felé is.

Budapest, 2020. július 17.
Érkező utast szólít fel távolságtartásra egy dolgozó a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. július 17-én. A reptéren a forgalom jelenleg a koronavírus-járvány előttinek csupán a töredéke, de hétről hétre több járat és utas fordul meg itt. Júliusra már csaknem tízezerre nőtt a napi utasszám, ami jelentős növekedés júniushoz képest, amikor a teljes havi forgalom 84,4 ezer utas volt, az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben.
MTI/Balogh Zoltán
Érkező utast szólít fel távolságtartásra egy dolgozó a Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Balogh Zoltán

A 2021-es év legforgalmasabb időszaka a november volt, közel 730 000 utassal, míg a legkevesebb, 54 407 utast februárban regisztrálta a repülőtér. Tavaly a legforgalmasabb útvonalak London, Amszterdam és Párizs voltak; az utasok 17 százaléka ezeken a járatokon utazott. Ami a hosszú távú járatokat illeti: Szöul, Dubaj és Doha is stabilan szerepelt tavaly is a budapesti repülőtér menetrendjében. A kínai, kanadai és egyesült államokbeli járatok újra indulására még várni kell; a LOT a tavalyi év végén jelentette be, hogy 2022 júniusától újra közlekedik a Budapest–New York járata, a Budapest Airport pedig több másik hosszú távú járatról is tárgyal, amelyek remélhetőleg már a nyári menetrendben megjelennek majd.

Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetője hangsúlyozta: „2021-re egyetlen fontos célt tűztünk ki, annyi célállomást visszaépíteni, amennyit csak tudunk. Sikeresnek tekintem a tavalyi évünket ebből a szempontból, hiszen a járvány előtti városok 80 százalékát ismét be tudtuk kapcsolni a járathálózatunkba, és sok – egészen pontosan 18 – új, Budapestről közvetlenül még sosem elérhető célállomást tettünk elérhetővé.” Hozzátette: „Mivel Budapest, illetve Magyarország továbbra is vonzó desztináció a külföldi turisták szemében, a Magyarországon életben lévő szabályok pedig rugalmas beutazási feltételeket tesznek lehetővé, minden okunk megvan az optimizmusra a 2022-es évet illetően. Bízom benne, hogy a célállomások tekintetében a még hiányzó 20 százalékot idén vissza tudjuk építeni, tovább színesítve ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető városok listáját.”

Szintet lépett a légi áruszállítás

2021 több szempontból is jelentős év volt a légi áruszállítás területén. A koronavírus-járvány, valamint a hatására megváltozott logisztikai és e-kereskedelmi trendek és elvárások világszerte hatalmas feladatok elé állították a repülőtereket. A Budapest Airport éppen jókor döntött arról, hogy 2019 végére kibővíti cargo bázisát, mert így fel tudta venni a versenyt a pandémia okozta váratlan kihívásokkal is, megelőzve számtalan versenytárs repülőteret. Köszönhetően annak, hogy a repülőtér üzemeltető évek óta stratégiailag kiemelt ágazatnak tekinti a légi áruszállítást, 2021-ben óriási lépést tett annak érdekében, hogy regionális vezető elosztó-gyűjtő szerepét tovább erősítse, annak nemzetgazdasági, logisztikai és társadalmi előnyeivel együtt.

2021 minden idők legerősebb éve volt árumennyiség tekintetében; a BA átlépte a 180 ezer tonnás cargo álomhatárt.

A jelentősebb áruforgalmat lebonyolító kelet-közép európai repülőterek közül – 2019-hez viszonyítva – a budapesti repülőtér árumennyisége növekedett a legnagyobb mértékben, szorossá téve ezzel a versenyt a régióban vezető szerepet betöltő Béccsel és Münchennel is.

A tavalyi évben gyakorlatilag minden hónap újabb és újabb rekordokat hozott a kezelt áru volumenben, így a repülőtér az évet végül 183 362 tonnával zárta, ami 36,4 százalékos növekedés a 2020-as évhez képest. Ráadásul mindezt összesen csupán 4,8 százalékos cargo járatszám-növekedéssel sikerült elérni (ami kevesebb, mint napi plusz egy cargo gépmozgás, azaz induló vagy érkező légijármű), köszönhetően az alsófedélzeti áruszállítás újbóli növekedésének, valamint a dedikált cargo járatok nagyobb kapacitásának és jobb kihasználtságának.

A régióban is kimagasló áruforgalmi adatokhoz több tényező is hozzájárult. Egyrészt a járvány hatására megváltozott logisztikai folyamatok, hiszen a légi áruszállítás biztonsága és gyorsasága a pandémia idején is biztos támasza tudott lenni az ország gazdaságának és versenyképességének. Másrészt a – szintén a járvány hatására – átalakult e-kereskedelmi trendek rögzülni látszanak, az online rendelések száma és mennyisége 2021-ben soha nem látott szinteket ért el világszerte. A nemzetközi e-kereskedelmi árumennyiségnek a nagy része légi úton érkezik Magyarországra, tovább erősítve ezzel a repülőtér cargo szerepét.

Budapest, 2019. november 21.
Teherszállító repülőgép a Liszt Ferenc- repülőtér új árukezelő központja, a Cargo City avatásán 2019. november 21-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Budapest, 2019. november 21. Teherszállító repülőgép a Liszt Ferenc- repülőtér új árukezelő központja, a Cargo City avatásán. MTI/Koszticsák Szilárd

Részben az előbb említett tendenciák miatt, részben a magyar kormány kínai–magyar légi Selyemút politikájának köszönhetően, továbbá a Budapest Airport kitartó, kiemelt fókuszterületi kezelése munkájának eredményeképpen a Kína és Magyarország közötti légi áruforgalom is új szinteket ért el, hozzájárulva ezzel a repülőtér és a kormány azon törekvéséhez, hogy hazánk Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon – olvasható. Ezzel összhangban a repülőtér üzemeltető célja is az, hogy a Távol-Keletről Európába érkező áruk minél nagyobb hányada Budapesten keresztül érje el célállomását. Ezt a kapu szerepet erősítette a tavalyi évben az Alibaba Group döntése is, miszerint Budapestet választotta kelet-közép-európai légi logisztikai központjának, magával vonzva további jelentős cargo szereplők megjelenését a hazai piacon.

Még nincs vége

A Budapest Airport új, több tízezer négyzetméteres cargo árukezelő bázisa, az úgynevezett Cargo City a tavalyi évben is kulcsszerepet játszott a járvány elleni küzdelemben. A hazánkba szánt több tízmillió adag vakcina túlnyomó többsége légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba, amely szintén hozzájárult a légikikötő légi áruszállítási teljesítményéhez.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: „A cargo fejlesztéseink folytatódnak; a Budapest Airport a tavalyi évben eldöntötte, hogy tovább bővíti a repülőtéren két éve átadott BUD Cargo Cityt, amelynek előkészületi munkái már zajlanak, 2022-ben pedig a terveink szerint megkezdődnek az építkezések is. A repülőtér-üzemeltető légi áruszállítási tevékenysége jelenleg hozzávetőleg 2000 közvetlen munkahelyet jelent a repülőtéren, és még további tizenkétezret a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén. A következő években tervezett bővítéssel a repülőtér a nemzetgazdasági szerepét és egyben a munkahelyteremtő képességét, ezáltal pedig az ország versenyképességét is tovább erősítheti.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018