Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: BKK/Nyirő Simon

Nehézkes béremelés a fővárosi cégeknél – a szakszervezetek Budapest mellé állnak

A fővárosi cégeknél és intézményeknél működő szakszervezetek kompenzációt várnak a kormánytól az iparűzési adó elvonása miatt annak érdekében, hogy végrehajtható legyen a korábban megkötött bérmegállapodás – mondta érdeklődésünkre Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, miután egyeztettek a főváros vezetésével és közös nyilatkozatot írtak alá a fővárosi érdekképviseletekkel. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes hisz abban, hogy lesz béremelés.

Az érintett szakszervezetek továbbra is azt gondolják, hogy ha csökkennek a bevételek, akkor kizárt dolog, hogy a szükséges plusz forrásokat a munkavállalók bérén lehet megtakarítani – vélekedett Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Az infláció és az áremelkedések szerinte csak súlyosabbá tették az elmaradt bérfejlesztés miatt előállt problémákat, ezért kötöttek korábban a fővárossal megállapodást arról, hogy a következő három évben jobban látható bérfejlesztés történik, közben viszont bejött az iparűzési adó bevételeinek elvonása, amivel a szakszervezetek nem tudnak egyetérteni.

"Azzal sem értünk egyet, hogy a dolgozókon spóroljanak, de azzal sem, hogy egy előre tervezett megállapodás bevételi oldala csökkenjen.

A megállapodás lényege éppen az volt, hogy közösen kérjük a kormányt a kompenzációra, ez lesz a fővárosi közgyűlésben is a jövő héten" – nyomatékosította Naszályi Gábor.

Azt megérti, hogy a vállalkozások terhein akart csökkenteni a kormány, mindazonáltal a városok és a települések költségvetésében ez hiányként jelentkezik, ezért tehát a szakszervezet is kéri a kormánytól a főváros kompenzálását.

Számszerű elvárása is van a béremelést tekintve.

"A következő három évre a minimálbér és a bérminimum átlaga plusz két százalék volt az előirányzat; azt a féket tette rá a tulajdonos, hogy ha ez meghaladja a 15 százalékot, akkor a 15 százalék fölötti részről újra egyeztetünk. Ezt írtuk alá Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Ez ma annyit jelent, hogy 19,1 százalék, amiből fixen oda kell adni 15-öt, és a 4,1-ről kellene egyeztetni. Jelen pillanatban azonban a 15 százalékra sem tud fedezetet nyújtani a főváros. Erre lenne megoldás a kompenzáció" – ecsetelte Naszályi Gábor.

Kiss Ambrus: 15 százalékos jövő évi béremelésről állapodtunk meg

A fővárosi önkormányzat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt legutóbb elmaradt béremelés után ezúttal végre akarja hajtani a budapesti cégeknél elvárható, aktuális bérnövelést – mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen.

Elmondta, hogy megegyeztek a fővárosi szakszervezetekkel, arról, hogy béremelési programot akarnak végrehajtani. A 6-7 százalékos infláció érdemi reálkereset-csökkenést okoz. A megállapodásban az szerepel, hogy 2022-ben legalább 15 százalékos béremelés lesz, ez a négyszázalékos járulékcsökkentéssel 14-15 milliárdot jelent.

„Hiszem azt, hogy bármilyen nyomorúságos a helyzetünk, nem lehet olyan helyzetbe sodródni, hogy nincs béremelés”

– szögezte le a főpolgármester-helyettes.

Kiss Ambrus kiemelte, hogy csütörtökön egyeztettek az érdekképviseletek vezetőivel, akikkel közös nyilatkozatot is elfogadtak.

Az Önkormányzati elvonások helyett béremelést! című dokumentumot 14 szakszervezet írta alá. Ebben azt követelik – ismertette Kiss Ambrus –, hogy a kormány biztosítsa a 20,5 milliárdos összeget, és üdvözlik, hogy a főváros – akár a folyószámlahitele terhére – ezt az összeget megelőlegezi a kormányzati forrás megérkeztéig.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke jelezte, hogy a bérmegállapodás végrehajtását biztosító kormányzati kompenzáció érdekében további akciókat szerveznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×