eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Koltay András a közösségi platformokról: nagyobb a hatalmuk, mint sok kormánynak

Változásokat sürgettek az internetes platformok növekvő hatalma és manipulatív hatása miatt, valamint a szólásszabadság biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett kétnapos nemzetközi konferencia felszólalói. Az NKE rektora szerint a közösségi oldalaknak komoly hatásuk van arra, hogy a felhasználókhoz milyen tartalmak jutnak el, ennek a hatósági szabályozása viszont egyelőre kiforratlan.

A közösségi oldalak széles körű használatának következményeiről kétnapos hibrid konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete. Az eseményen Koltay András, az intézmény rektora bevezetőjében a különböző platformok beavatkozási lehetőségeiről beszélt. Feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, „nagyobb hatalommal, mint sok kormány”?

Komoly probléma, hogy a közösségi oldalak a tartalmakat rangsorolják, moderálják a felhasználók számára, bizonyos esetekben pedig törlik is azokat – fogalmazott. Hozzátette: ezek a beavatkozások meghatározzák, hogy mely tartalmakat lehet terjeszteni, melyek válnak könnyebben elérhetővé a tagok számára. A hírekkel kapcsolatban megfigyelhető, hogy a felhasználók nem találkoznak az ő véleményükkel ellentétes tartalmakkal, a közösségimédia-platformok így tulajdonképpen eldöntik, hogy mit olvashatnak a tagok – mutatott rá a rektor.

Koltay András kitért arra is, hogy a szabályozás jövője egyelőre kiforratlan.

„Izgalmas évek állnak előttünk,

az igazságszolgáltatás és a hatóságok magukban nem tudják kezelni ezt a helyzetet, ezért a törlés joga továbbra is a médiaplatformok hatáskörébe tartozhat” – fogalmazott. A tervezett európai uniós javaslatok célja a felhasználók jogainak megerősítése, és egy független jogorvoslati fórum létrehozása lenne. Ez hatékony lehetőséget adna a felhasználók érdekeinek képviseletére – jegyezte meg a rektor.

A konferencián Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt. Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak.

A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezek ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor. Az algoritmusok uralta társadalomban

„az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére.

Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe – jegyezte meg.

Az amerikai szakember mások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra.

A közös pont az óceán mindkét partján

Török Bernát, a konferenciát szervező intézet vezetője az InfoRádiónak hangsúlyozta, hogy a közösségimédia-szabályozás legfontosabb kérdéseiről is szó van az eseményen. „Kutatói, tudományos szemmel nézve is a szólásszabadság az egyik kiemelkedő kérdés és alapjog, amire a közösségi médiának vagy az internetes kereső platformoknak nagyon nagy hatásuk van, és azt járjuk körbe, hogy hogyan látják ezt Amerikából, kicsit másfajta szólásszabadság-kultúrával és -felfogással, és hogy látjuk mi Európában” – mondta az NKE ITKI vezetője, aki szerint közös pont, hogy az óceán mindkét partján most már határozottan úgy látják, szabályozással kell fellépni.

Török Bernát hozzátette: az online közösségi oldalak világszerte egyre fontosabb szerepet játszanak napjaink társadalmaiban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×