A közösségi oldalak széles körű használatának következményeiről kétnapos hibrid konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete. Az eseményen Koltay András, az intézmény rektora bevezetőjében a különböző platformok beavatkozási lehetőségeiről beszélt. Feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, „nagyobb hatalommal, mint sok kormány”?

Komoly probléma, hogy a közösségi oldalak a tartalmakat rangsorolják, moderálják a felhasználók számára, bizonyos esetekben pedig törlik is azokat – fogalmazott. Hozzátette: ezek a beavatkozások meghatározzák, hogy mely tartalmakat lehet terjeszteni, melyek válnak könnyebben elérhetővé a tagok számára. A hírekkel kapcsolatban megfigyelhető, hogy a felhasználók nem találkoznak az ő véleményükkel ellentétes tartalmakkal, a közösségimédia-platformok így tulajdonképpen eldöntik, hogy mit olvashatnak a tagok – mutatott rá a rektor.

Koltay András kitért arra is, hogy a szabályozás jövője egyelőre kiforratlan.

„Izgalmas évek állnak előttünk,

az igazságszolgáltatás és a hatóságok magukban nem tudják kezelni ezt a helyzetet, ezért a törlés joga továbbra is a médiaplatformok hatáskörébe tartozhat” – fogalmazott. A tervezett európai uniós javaslatok célja a felhasználók jogainak megerősítése, és egy független jogorvoslati fórum létrehozása lenne. Ez hatékony lehetőséget adna a felhasználók érdekeinek képviseletére – jegyezte meg a rektor.

A konferencián Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt. Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak.

A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezek ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor. Az algoritmusok uralta társadalomban

„az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére.

Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe – jegyezte meg.

Az amerikai szakember mások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra.

A közös pont az óceán mindkét partján

Török Bernát, a konferenciát szervező intézet vezetője az InfoRádiónak hangsúlyozta, hogy a közösségimédia-szabályozás legfontosabb kérdéseiről is szó van az eseményen. „Kutatói, tudományos szemmel nézve is a szólásszabadság az egyik kiemelkedő kérdés és alapjog, amire a közösségi médiának vagy az internetes kereső platformoknak nagyon nagy hatásuk van, és azt járjuk körbe, hogy hogyan látják ezt Amerikából, kicsit másfajta szólásszabadság-kultúrával és -felfogással, és hogy látjuk mi Európában” – mondta az NKE ITKI vezetője, aki szerint közös pont, hogy az óceán mindkét partján most már határozottan úgy látják, szabályozással kell fellépni.

Török Bernát hozzátette: az online közösségi oldalak világszerte egyre fontosabb szerepet játszanak napjaink társadalmaiban.