Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
A Liget Budapest Projekt által 2021. október 9-én közzétett látványterven a Nemzeti Galéria új épülete. Az épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte. Ezen a napon az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésén nemzetközi szakemberek vitatták meg a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit.
Nyitókép: MTI/Liget Budapest Projekt

Ilyen lesz a Városliget legújabb múzeuma - látványtervek

A kulturális nagyberuházások szinte mindenhol megosztók, de a jól kigondolt projektek aztán a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként működnek - mondták el az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár Építkezés a művészet és kultúra bázisán című, szombat esti panelbeszélgetésén résztvevő nemzetközi szakemberek.

A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai "egyet nem értés" övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál - mondta a beszélgetést vezető Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője.

Emlékeztetett arra, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült például az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg.

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.

A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra.

Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba.

"Kiterjesztjük a parkot, amely szinte egybefolyik a múzeumépülettel" - fogalmazott az olasz építész.

Serena Di Giuliano elmondása szerint a tervezés első fázisban különböző napszakokban és évszakokban is bejárták a helyszínt, megfigyelték, hogyan használják az emberek a Városligetet, és úgy alkották meg az Új Nemzeti Galéria terveit, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz.

Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok

a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek.

A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni - közölte.

David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte a rövidesen megnyíló a Magyar Zene Házát, amely transzparens tereivel kiválóan illeszkedik a környezetéhez, de az egész projektet jellemzi az átjárhatóság.

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója felidézte, hogy mintegy harminc éve ismeri Budapestet, attól az időszaktól kezdve, amikor a McDonald's megérkezett ide, és "mégsem vette el a magyarok kedvét a lángostól". Akkoriban éppen a Bécs-Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os Millenniumi kiállítás.

A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a Millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egy egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz - emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól.

Graham Bell emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás.

"Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válni a történetnek"

- mondta a brit szakember.

A Liget Budapest projekt erről is szól, ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel, hiszen itt a részek egyensúlyban vannak és kiegészítik egymást - közölte Graham Bell, hozzáfűzve: a szépség és a fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.

Címlapról ajánljuk
Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Forsthoffer Ágnes szerint Magyarország nehéz, kritikus napok előtt áll, ám „minden közös nehézség egy lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni Magyarország szebbik arcát”. Szerinte a mostani válságból megerősödve fog kijönni a magyarság.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Putyin legjobb fegyvereire vadászna Kijev, észak-koreai rakétákkal erősíthet Moszkva – Háborús híreink szombaton

Putyin legjobb fegyvereire vadászna Kijev, észak-koreai rakétákkal erősíthet Moszkva – Háborús híreink szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Donald Trumpot, hogy kérje meg Elon Muskot, hogy engedélyezze a Starlink kommunikációs rendszer használatát Oroszország területén – számolt be a The Atlantic. A lépéssel azt akarja elérni, hogy az orosz területeken található rakétaindító állomásokat célba tudja venni. Észak-Korea egyre erősebb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal, ennek ékes bizonyítéka egy új rakétagyár, amelyet mindössze 18 hónap alatt húztak fel, az ország északkeleti területén. Itt K-23-as ballisztikus rakétákat gyártanak, az üzemet a föld alá rejtették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×