Egy új szervezet, a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat – amely állatrendőrségként aposztrofálta magát – megalakulása felkavarta az állóvizet: hasonló feladatokkal több civil szervezet is működik már. Ezek egyike az Állatmentő Liga, melynek elnöke, Pataki Gábor az InfoRádióban elmondta: nem vitás, hogy szükség lenne állatrendőrségre. A szakember emlékeztetett, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 48/A paragrafus első bekezdése értelmében minden önkormányzat létrehozhat és üzemeltethet állatvédelmi őrszolgálatot, azonban a második bekezdés arra is kitér, hogy ezek működését külön jogszabály mondja ki. A gond csak az, hogy ez a szabály sohasem került megalkotásra – emelte ki az Állatmentő Liga elnöke, aki szerint, ha a jogalkotó biztosítana jogokat, akár hatósági jogok – például a közterület-felügyelet – mintájára, akkor a jogszabály már megalkotásra került volna, és már lehetne dolgozni a külföldi állatrendőrségek mintájára.

Addig viszont az Állatmentő Ligának sincs több jogköre, mint bármely civilnek.

Az elnök elmondta, az állatrendőrség munkájára elsősorban a bűncselekmények, tehát az állatkínzások esetében, illetve azok gyanújánál lenne szükség, például a helyszíni orvosi szakvélemény megállapításában – segítve a rendőrség munkáját. Akár önálló jogkörökkel is, még ha összességében a rendőrség, az ügyészség és végül a bíróság feladata eldönteni azt, hogy ki követett el bűncselekményt – fűzte hozzá. „Sok olyan apróság van, amibe nem gondolunk bele” – folytatta Pataki Gábor, utalva arra, hogy sok olyan helyzetben érintettek, ahol emberélet foroghat kockán, mondjuk amikor egy eszméletét veszített személyhez nem fér hozzá a mentőszolgálat, mert azt a kutyája védi. Ilyen és hasonló esetekben a kék lámpa biztosítása részükre nagy segítséget jelentene a mihamarabbi kiérkezéshez.

Azt azonban tudni kell, hogy

állatrendőrség kizárólag a rendőrség állományán belül alakulhat, vagyis egy civil soha nem lehet állatrendőr

– hangsúlyozta az Állatmentő Liga elnöke.

Pataki Gábor az InfoRádió érdeklődésére elmondta, szervezetük a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal áll szoros és jó együttműködésben. Meglátása szerint – sok év távlatából – nagyon nagy fejlődés látható a közös munkában. „Tíz évvel ezelőtt, ha azt kértük egy faluban a rendőrségtől, hogy bűncselekmény gyanújában foglaljanak le egy állatot, és ügyészségi döntésig ne adják vissza a gazdájának, kinevettek minket […], ehhez képest nagyon nagy a fejlődés” – hangoztatta. Manapság viszont, legalábbis Budapest viszonylatában, egy bántalmazási ügyben azonnal megtörténik a bűnjelesítés és az állat lefoglalása–elhelyezése az Állatmentő Ligánál, orvosi szakvélemény készül és végül a bíróság elé kerül az ügy. „Hogy most ott, ott mi dől el, az már nem a rendőrség vagy a mi a jogkörünk, de nagyon nagy fejlődés látható” – ismételte meg a szakember.

„A tisztán látás okán…”

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, szeptember elején a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat pilot projekt keretében megkezdte működését Budapesten és Pest megyében. A szervezet működése – mint azt közölték – nem példanélküli a világban, hiszen számos országban működik olyan, gyakran állatrendőrség gyűjtőfogalom alá tartozó egység, amely nem a hivatásos állomány tagja, ugyanakkor a kapcsolódó szervekkel, hatóságokkal kötött együttműködéseknek köszönhetően koordinációs szerepet is be tud tölten – fogalmazott Fülöp Erik, a NÁSZ elnöke, független országgyűlési képviselő.

A NÁSZ Budapesten és Pest megyében komplex feladatokat kíván ellátni:

• állatmentésekben vesz részt,
• a mentett állatok elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodik,
• a kóborállat-állomány csökkentése érdekében ivartalanítási akciókat hajt végre,
• ellenőrzi a területen élő állatok jólétének biztosítottságát,
• edukációs kampányokat tart gyermekeknek és a felnőtt lakosságnak egyaránt.

Munkája során a hatóságokkal is együtt fog működni – ígérte akkor közleményében a szervezet.

A hírre reagálandó az Állatmentő Liga a közösségi oldalán egyebek mellett azt írta: „Szeretnénk, ha tisztán látna minden állampolgár, minden állatbarát. Civil szervezet nem hozhat létre állatrendőrséget. A rendőrség egy állami szervezet, és a civileknek nincs semmilyen hatósági, állam által adott hatásköre. A sajtótájékoztatón elhangzott és a sajtóban megjelent kijelentés, miszerint állatrendőrség alakul, megtévesztő. Az említett szervezet nem rendelkezik hatósági jogkörrel, nem járhat el hivatalosan, nem bírságolhat és nem büntethet. A tisztánlátás okán tehát:

nem alakult állatrendőrség, nincsen új hatóság, a hír az, hogy egy új állatvédő szervezet alakult.”