Virág Zsolt a műsorban kifejtette: évtizedek óta hallható, hogy az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak kevésbé vannak jó állapotban, ami való igaz. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram tehát ezek felújítását célozza. A magyar kormány ennek keretében – egy európai uniós, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázati lehetőségét kiegészítve – teszi lehetővé az épületek megújítását. Mint hozzátette, az első ütemben harminc épület kapott helyett, tizennyolc kastély és tizenkét vár: ezek a sződligeti Szádvár átadásával indultak, amit a mosonmagyaróvári követett, illetve az Esterházy- és Nádasi-kastély. Október elején pedig a füzérradványi Károlyi-kastély lesz a soros.

Ahhoz, hogy mely kastélyok és várak kerülnek föl a listára, egy

meglehetősen sokrétű szakmai szempontrendszer szolgált alapul, hiszen nagyon sok épületnek szorulna felújításra, ugyanakkor a rendelkezésre álló források nyilvánvalóan korlátozottak.

Szerepet játszik a földrajzi elhelyezkedés, a fizikai állapot, a statikai állékonyság, hogy mennyire szükséges például az azonnali beavatkozás, de az is, hogy mennyire értékes művészettörténeti, kultúrtörténeti szempontból egy épület – magyarázta a miniszteri biztos. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a turisztikai desztinációk szempontjából mennyire látogatott régióban található egy-egy vár vagy kastély, miután cél volt az is, hogy újabb attrakciókkal gyarapítsák a már látogatott térségeket. „Ugyanakkor talán még fontosabb volt, hogy az ország olyan vidékeit is be tudjuk kapcsolni a turizmusba, ahol mondjuk 15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy valaha is lesz vonzerő egy kastély, kúria vagy egy vár szempontjából” – fogalmazott Virág Zsolt, példaként említve a komlódtótfalui Becsky-Kossuth kúriát.

A szakember hangsúlyozta: az európai uniós pályázati kritériumrendszer alapján

minden egyes kúria, kastély és vár nyitott lesz a nagyközönség előtt, hiszen az a cél, hogy közkinccsé tegyék az ország épített örökségi értékeit.

Konkrétan Komlódtótfalu esetében egy kiállítás készül, de lesz egy kávézó és ajándékbolt is, valamint egy olyan kert, ahol a kúria meglátogatása után az ember további órákat is eltölthet, rekreációs szempontból. Megjegyezte, itt egy valóban kis épületről van szó, a fő szintje csupán hat teremből áll, hiszen egy egykori vármegyei köznemesi családnak az életterét képzete, ahol a birtokgazdálkodás, a Kossuth család, mint Magyarországnak kormányzót is adó család bemutatása kerül terítékre, illetve az előző birtokosa, a Becsky család, amely Szatmár vármegyének számos alispánt adott. Mint fogalmazott, a vármegyei világ nagyon színes volt, aminek nagyon sok hiteles történelmi forrása került elő a levéltárból, amit jól felépítve, jól tálalva az alfa és Z generáció számára is valós élményt tud nyújtani.

„Hasonlóképpen fontos a történetmesélés révén történő ismeretátadás, hiszen a vármegyei nemesi élet bizony bővelkedett legendákban, anekdotákban, gondoljunk csak Krúdyra vagy Mikszáthra, akik ezeket kiválóan meg tudták írni. Ez mind-mind olyan töltetet tud jelenteni, amely háromórás tartózkodási időt is akár lehetővé tesz egy hatszobás kúriaépületben” – mutatott rá.

Vízió

Virág Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogy az anyagi források szűkössége miatt nagyon át kell gondolni, hogy mikor milyen kastélyt hogyan, milyen tudnak fejleszteni, ugyanis fontos tudni, hogy az uniós pályázatoknak ilyen szempontból volt egy felső határa. Jelesül 5 millió euró, az az akkori értéken, amikor a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram a kezdetét vette, 1,5-1,7 milliárd forint, és ezt egészítette ki Magyarország kormánya, hiszen egy–egy ilyen történeti épület helyreállításához képest ezek az összegek viszonylag kisebbek. Tehát ez az oka, amiért alapvetően egész Kelet-Közép-Európában inkább szakaszosan lehet fejleszteni.

Ugyanakkor nagyon lényeges, emelte ki a miniszteri biztos, hogy legyen egy vízió, ami több dimenzióban lemondellezi, hogy régóta elhanyagolt kastély – akár egy-két évtizedes – felújítása nyomán hogyan lesz működőképes mind turisztikai, mind gazdasági szempontból, és hogy hogyan illeszkedik majd a helyreállítása az épület szellemiségéhez. „Fontos, hogy hogyan tudunk olyan szolgáltatásokat elhelyezni ezekben az épületekben, amelyek egyszeri tőkeinjekció után legalább a nullszaldós fenntartást biztosítani tudják” – ismertette Virág Zsolt.

Hozzátette: egy kastély alkalmas különböző olyan funkciók betöltésére, amelyek méltóak hozzá, egyben tudnak különböző olyan forrásokat is bevonni az épület fenntartásába, amelyet korábban talán senki nem gondolt. „Tehát ami még nincs benne a köztudatban, hogy van körülbelül három tucat olyan épületünk, amely már nyereségesen működik, és ezek nemcsak a Balaton-parton, mint például a szigligeti vár, hanem bizony, a zempléni várak, Regéc, Boldogkő, Füzér vagy akár az ország délkeleti részén, a román határ mellett a gyulai Almási-kastély.”

Ami a más funkciókat illeti, gondolhatunk különféle rendezvényekre, konferenciákra, szekciótermek kialakítására, de kétségkívül

az egyik legfontosabb bevételi forrást az esküvő, illetve a kapcsolódó szolgáltatások, akár egy menyasszonyi fotózás jelenti.

Valamint az ajándékbolt, a kávézó gasztronómiai kínálata, bizonyos kastélyokban már tud működni étterem is – sorolta. „Illetve a filmforgatások azok, amelyek a Nádasi-kastély esetében például kifejezetten komoly bevételeket tudnak jelenteni adott esetben.” Ráadásul a következő európai uniós ciklusban már lehetőség nyílik ismét szálláshelyek létesítésére is, ami a bevételi Excel-táblán bizony nagyon fontos rubrika lesz.

A felsorolt sok funkcióból jönnek azok a fillérek, amik forintokká összeállva a kastélyok, várak körülbelül 80 százalékánál alkalmasak arra, hogy jó menedzsment, jó marketingtevékenység és jó értékesítő munka esetén fenntarthatóak legyenek hosszú távon saját bevételből – összegezte a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa.