eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője előadást tart a Piac és Profit üzleti magazin Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 címmel megrendezett konferenciáján a budapesti Danubius Hotel Aréna szállodában 2014. november 19-én.
Nyitókép: Kovács Attila

Ürge-Vorsatz Diána: a Covid miatti leállás inkább rontott a klímahelyzeten

A pandémia alatt jelentősen csökkent a globális széndioxid kibocsátás, ugyanakkor a légszennyezés csökkenése miatt a szálló korom hűtő hatása kedvezőtlen volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora.

A koronavírus-járvány okozta egyéves leállás egyes hírek szerint jótékony hatással volt a klímaváltozásra, de Ürge-Vorsatz Diána ennek éppen az ellenkezőjét vetette fel az InfoRádió Aréna című műsorában, szerinte most már az látszik, hogy a gazdaság, a turizmus vagy a közlekedés leállása nem volt érdemi hatással a környezeti folyamatokra.

"Összességében ez nagyon kicsi hatás, sőt több hatás szinte kiegyenlíti egymást, hiszen igaz, hogy tavaly körülbelül hat százalékkal csökkent a globális szén-dioxid-kibocsátás, ugyanakkor furcsa módon amiatt, hogy a légszennyezés is csökkent, a légszennyezés hűtő hatása egy kicsit lecsökkent, így

az összhatás még lehet egy kis plusz melegedés is,

de nagyon elenyésző mértékről beszélünk" – mondta a klímakutató.

Ugyanakkor óvott attól a következtetéstől is, hogy akkor a problémamegoldást nem lehet a gazdaság lassításával kezdeni.

"Nincs értelme ilyen következtetéseket levonni, senki sem úgy akarja megoldani az éghajlatváltozást, hogy mindenkit bezárunk, és nem is úgy, hogy továbbra is magas szinten tartjuk a légszennyezést. Más utakat kell választanunk" – mondta Ürge-Vorsatz Diána, és hozzátette, a járványhelyzet nagyon sok mindent megtanított, ami segíthet az éghajlatváltozás elleni a küzdelemben, és nagyon sok olyan lehetőséget is megteremtette, amely felgyorsíthatja azokat a változásokat, amelyeket amúgy is meg kell tennünk.

A járványhelyzetben elsők között állt le a turizmus, és vele együtt repülőgépes közlekedés is. A helyzetet jól mutatja, hogy Budapesten 98 százalékkal esett vissza a légi forgalom. A klímakutató szerint ennek a hatásával foglalkozni kell, mert a repülés az egyik legkényesebb ágazat az éghajlatváltozás szempontjából.

"Évente két százalékkal nőtt a koronavírus-járvány előtt a repülés, és sajnos pont ez az a terület, amire nincs igazából technológiai megoldás. Ha klímasemlegesek szeretnénk lenni az évszázad közepére, és nincs rá más megoldásunk, akkor eléggé le kell csökkentenünk. Az semmiképpen nem fér bele, hogy évente két százalékot növekedjen a repülés" – mondta.

Határt kell szabni a fogyasztásnak

Nincs olyan technológia, ami egy csapásra megoldja az éghajlatváltozási problémákat – mondta az Ürge-Vorsatz Diána, és hozzátette, nincs olyan technológia, amelynek ne lenne valamilyen környezeti vagy társadalmi hatása.

"Nem hiszem, hogy lehetőségünk van arra, hogy végtelen ideig növeljük a a fogyasztásunkat. Előbb-utóbb át kell gondolni azt, hogy jó-e a dologi fogyasztásunk folyamatos növekedése és, hogy a gazdaság csak akkor működik, ha még többet eladtunk ugyanabból a dologból, és egy cég csak akkor igazán ügyes, ha minden évben növekedett valamennyit. Ezt újra kell értékelni, és helyette inkább el kell gondolkodnunk, hogy

minél több olyan dologból teremtsünk jól létet, ami szolgáltatás, ami ami nem feltétlenül anyag- és energiaigényes"

– mondta a klímakutató.

A technológiai fejlődés lehetőségeiben megosztottak a kutatók, vannak "technooptimistább" szakemberek, és vannak kevésbé optimisták. Ürge-Vorsatz Diána úgy látja, a férfiak egy kicsit "technooptimistábbak", míg a nők egy kicsit óvatosabbak a technológiától elvárható csodákkal kapcsolatban.

"Hatalmasat segít majd sok mindenben a technológia, de azért azt látjuk, hogy nem igazán vannak olyan technológiák, amelyek hirtelen minden környezeti problémát megoldanak" – mondta, de hozzátette, vannak fontos megoldások, de nagyon sokszor csak az egyik problémát konvertáljuk a másikba, vagy csak a helyét, ahogy például az elektromos autózás a szennyezés helyét átteszi a városokból az erőművekbe.

"Olyan szuper csodatechnológia, ami majd az éghajlatváltozást megoldja, szinte biztos nem lesz"

– jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×