Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Schiffer András, az LMP társelnöke, a párt távozó frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a Parlamentben 2016. június 13-án. Parlamenti munkája lezárásakor sikerélménynek tartja Schiffer azon általa kezdeményezett határozati javaslat elfogadását, amely alapján Magyarország nem fogadja el, hogy az egyes szabadkereskedelmi egyezmények a nemzeti parlamentek beleegyezése nélkül akár ideiglenesen is hatályba lépjenek.
Nyitókép: Kovács Tamás

Schiffer András: alkotmányellenes a pedofil-törvénytervezet

Több új javaslattal egészítették ki a kormánypártok a parlament előtt lévő pedofilellenes törvénycsomagot. Megtiltanák például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás népszerűsítését és bemutatását, még az ilyet tartalmazó felvilágosítást és reklámokat is. Schiffer András jogász szerint a javaslat többszörösen is alkotmányellenes.

Schiffer András meglátása szerint a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését illetően fontos lenne azokat szétválasztani. Mint magyarázta, utóbbi egy viszonylag egzakt, jól behatárolható fogalom, és hogy az pontosan mit takar, és legalább akceptálható az a kormányzati érvelés, hogy 18 éven aluli személyek ne hajthassanak egyáltalán végre olyan beavatkozásokat, ami visszafordíthatatlan későbbi életük során.

„Ebből én leválasztanám a homoszexualitás népszerűsítésére irányuló módosító javaslatot” – tette hozzá a jogász, aki szerint

az háromszorosan is aggályos alkotmányosan.

Felidézte, a kétezres évek elején a magyar Alkotmánybíróság világossá tette, hogy az addig, és a kommunizmus alatt is fennállt megkülönböztetés, miszerint a 14 és 18 év közöttiek heteroszexuális kapcsolatra legálisan léphetnek, akár idősebbekkel is, homoszexuálisra viszont nem, mélyen sérti az egyenlő bánásmód, illetve a diszkrimináció tilalmáról szóló alkotmányos rendelkezést, és ez most sincs másképp.

Schiffer András megjegyezte, nyilván más a helyzet 14 év alatt, bár úgy véli, hogy a 12 és 14 év közötti személyeknek, tehát a hagyományos kategóriák szerinti felső tagozatos általános iskolásoknak is szükséges bemutatni azt, hogy élnek köztünk homoszexuális vagy éppen transznemű emberek.

Az InfoRádiónak nyilatkozó jogász az alábbi három pontban foglalta össze alkotmányos aggályait:

  • Mint mondta, addig, amíg a nemváltó műtét egy egzakt fogalom, az, hogy mit jelent a homoszexualitás népszerűsítése, nem világos. „És nem lehet nem világos formatartalommal dolgozni, főleg nem büntetőjogi szabályokban, ahol gyakorlatilag világnézettől, ideológiai meggyőződéstől függően értelmezheti bárki, jogalkalmazói is, hogy az adott kategória mit jelent.”
  • 14 és 18 év közötti személyeknél – az Alkotmánybíróság világosan tisztázta az ezredfordulón – nem lehet a szexuális tevékenységek tekintetében különbséget tenni aszerint, hogy valaki hetero- vagy homoszexuális.
  • Az Alkotmánybíróságnak van egy töretlen gyakorlata, hogy a büntetőjog ultima ratio. Vagyis, ha vannak más jogágak, amikkel az adott célt ki lehet váltani, akkor az enyhébb eszközöket kell alkalmazni. Schiffer András egyetértett, hogy a kormánynak szabadságában áll a Nemzeti alaptantervet, az oktatási igazgatási szabályokat alakítani, akár kormányrendeleti szinten is. Szabadságában áll a reklám- és médiajogi szabályokat alakítani, amivel szerinte a kívánt cél kiváltható. „Tehát a Btk.-ba beemelni a homoszexualitás népszerűsítését egész egyszerűen egy homofób kampány igényeit elégíti ki.”
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×