Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a digitális terápiák hazai fejlesztése érdekében kötött stratégiai együttműködési megállapodás aláírásán az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) 2020. május 25-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Merkely Béla: egyetlen hibát sem véthetünk

Merkely Béla szerint elkerülhetetlen volt a korlátozó intézkedések szigorítása, mert gyorsan terjed a brit mutáns vírus, egyre többen kerülnek súlyos, életveszélyes állapotba, és a napi halálozási szám is emelkedett. A Semmelweis Egyetem rektora azt is elmondta, mikorra lehetünk túl a nehezén.

Merkely Béla mindannyiunk érdekét szolgáló korlátozó intézkedéseknek értékelte az Origónak a kormány múlt heti döntését, miszerint bezárják az iskolákat és a nem létfontosságú üzleteket. Meglátása szerint amúgy is elkerülhetetlenek voltak, azzal együtt is, hogy „az eddigi előírásokat a lakosság zömében betartotta, jól együttműködött”.

Emlékeztetett, Európa-szerte látható, egyre több a napi megbetegedés és a halálozás. Gyorsan emelkedik a súlyos lefolyású esetek száma, mára már többen vannak lélegeztetőgépen, mint ahányan novemberben voltak. Szerinte a kormány a végsőkig kitartott, és csak az utolsó pillanatban hozta meg az elkerülhetetlen lépést.

Az óvintézkedések hatására 3–4 hét múlva már kedvezőbb adatokat kell látnunk.

Várhatóan akkorra csökken az új megbetegedések száma, amit az is segít, hogy fokozzuk az oltási intenzitást – emelte ki, célként jelezve, hogy minél hamarabb minél több ember megkapja legalább az első oltást. Mint ismert, a szerda reggeli adatok szerint már 1 107 791 embert oltottak be Magyarországon, közülük 317 906-an már a második oltást is megkapták. A Semmelweis Egyetem rektora mindenesetre optimista azt illetően, hogy a nehezén húsvétot követően túl lehet az ország.

A szakember azt is megerősítette a lapnak, hogy

a betegség az egyre fiatalabb korosztályt érinti, jelenleg a harminc és hatvan év közöttieket leginkább. Ennek a brit vírusmutáció-megjelenés az oka,

amelyet a közösségekben lévő gyerekek és munkába járó szülők terjesztenek leginkább, és közülük néhányan súlyosan megbetegednek, tette hozzá.

Merkely Béla abban is egyetértett, hogy az igazolt fertőzések száma messze elmarad a valódi fertőzések számától, vagyis a valódi átfertőződöttek aránya akár többmilliós is lehet. Ezzel együtt a becslései szerint,

ha több mint több mint 3 millió ember megkapja legalább az első oltást, érezhető lesz a védettség kialakulása.

Ami természetesen nem önmagában az oltásnak lesz köszönhető, hanem annak is, hogy legalább ugyanennyien fertőződtek már meg, és alakult ki ellenanyag a szervezetükben – mondta a rektor, aki egyben arra is figyelmeztetett: azok sem lehetnek teljes biztonságban, akik átestek a fertőzésen, mert a gyógyulás után hat hónappal csökkenhet az ellenanyag mennyisége a szervezetben, de ennek jelentősége klinikailag még nem tisztázott.

Végezetül a brit mutánsra visszakanyarodva megismételte, sokkal fertőzőképesebb, virulánsabb, amit mi sem támaszt jobban alá, hogy az elmúlt napokban a budapesti igazolt esetek 80-90 százalékát ez a mutáció okoz. „Ez azt jelenti, hogy még jobban kell figyelni a szabályokra!”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×