Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján csütörtökön bejelentette, pénteken pedig meg is jelent az első szabályozás-részlet a Magyar Közlönyben. Ebből kiderült, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv vonatkozó lépése a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön nevet viseli. A kis- és középvállalkozások újraindulását támogatja 10 millió forintos, 10 éves futamidejű, kamatmentes hitellel, amelynek törlesztését csak három év múlva kell elkezdeni.

A felvett összeget a vállalkozások bérekre, járulékokra, rezsire, működési költségre, készletfinanszírozásra is használhatják. A konstrukcióra 100 milliárd forintos felső határral különít el keretet a kormány, a gyorskölcsön lebonyolítója a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Az azonban egyelőre kérdés, hogy kik vehetik pontosan igénybe ezt a lehetőséget, a kormányrendeletben ugyanis egyelőre annyi áll, hogy a végrehajtási konstrukcióra, a szükséges keretösszegre, az igénybevételre jogosultak körére – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve – pénzügyminiszternek, az innovációért és technológiáért felelős miniszternek, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszternek kell javaslatot tennie.

Mindezekkel kapcsolatban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke az M1 aktuális csatornán vasárnap azt mondta, a jogosultak körét valamilyen automatizmussal határozzák meg, feltehetően a tevékenységi számok (teáor) alapján. Mindenképpen

ebbe a körbe tartoznak a vendéglátás és a turizmus vállalkozói, illetve ezek kiszolgálói: például a taxisok, beszállítók.

Az elnök beszélt más témákról is, például a gazdasági nyitásról azt mondta, erre akkor lesz lehetőség, ha a lakosság felét beoltották, ami 3-4 millió oltást jelenthet. A nyitás után a gazdaság nagyon gyorsan talpra áll majd, és erre is készülni kell - hangsúlyozta, megemlítve a turizmus nyárra várható berobbanását. A válság előtti szintjére a gazdaság 2022-re kapaszkodhat vissza véleménye szerint.

A kamara elnöke aggályosnak nevezte a budapesti turizmus szerkezetét, és károsnak nevezte a buliturizmust. Úgy vélte, a magasabb színvonal felé lenne érdemes mozdulni, ez pedig szavai szerint a kerültek polgármestereinek felelőssége is a helyi szabályozásokon keresztül.

Az adórendszerről Parragh László azt mondta, folytatni kell az egyszerűsítést és a digitalizációt a vállalkozásoknál, hiszen a kkv-k munkaidejének 5-6 százalékát a könyvelés teszi ki.

A távmunkáról pedig azt mondta, valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt (a veszélyhelyzet idején alkalmazható távmunka-szabályok hatályát épp most hosszabbította meg a kormány február 22-ig). Rá kell bízni a piacra a változást, a kormánynak pedig fél-egy évet érdemes lenne várnia a szabályozással - mondta, megemlítve, hogy nem kellene korlátozni azokat a cégeket, amelyek home office-ban szeretnének működni. Hozzátette, hogy a munkerőhiányon is segíthet a megoldás, és a nyugdíjasokat, kismamákat, egyetemistákat, mozgáskorlátozottakat is be lehetne kötni a munkaerőpiacra.