Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Nyíregyházán 2014. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Bige László őrizetbe vételének háttere

Az ötödik leggazdagabb magyarként 170 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige László többször is azt nyilatkozta, nem tagja a kormányközeli üzleti köröknek, ez áll a gyanúsítása hátterében. Bige László cégei – így a Bige Holding, illetve annak legjelentősebb vállalata, a péti Nitrogénművek – többször álltak rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt az elmúlt években. A Bigével szemben felrótt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért és a vesztegetés elfogadásáért akár 10 év börtön is adható. Ezeket a gazdasági bűncselekményeket egyenként is nagyon súlyosan büntetik.

Bige László tavaly nyáron záratta be az egykori szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket, mert a katasztrófavédelem a kénsavgyárban tapasztalt rendellenességekre hivatkozva megtiltotta az üzem működését.

A nagyvállalkozó tavaly ősszel a Bloombergnek azt mondta: azért záratták be a hatóságok a szolnoki műtrágyagyárát, mert nem tagja a magyar miniszterelnök belső üzleti köreinek. Nekik, illetve Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának érdeke a kiszorítása.

Május elején először a 24.hu tudta meg, hogy börtönbüntetést és 135 millió forint vesztegetési pénz elkobzását indítványozta az ügyészség Bige Lászlóval szemben. A felvásárlásait és beruházásait sokáig OTP-hitelből finanszírozó milliárdos megismételte: a NER-t, illetve Csányi Sándort sejti a vádemelést megelőző hatósági vizsgálatok mögött.

Az OTP elnök-vezérigazgatója pár nappal a vádemelés után idén májusban, az InfoRádió Aréna című műsorában így reagált erre:

„…Kijelentettem már korábban és egyértelműen: nem kívánom megvásárolni a Nitrogénműveket. Ha valaki megnézi egyébként ennek a cégnek a mérlegét, és ért hozzá, akkor rájöhet, hogy nem is érné meg megvásárolni. Ez az egyik. A másik: többször vádolt már Bige úr azzal, hogy meg akartuk szerezni a cégét, például felmondtunk OTP-hiteleket. Többször kértük, tegye lehetővé, hogy a bank a banktitkokat nyilvánosságra hozza az ő hitelével kapcsolatban. Mert nagyon könnyű és kényelmes szituáció, hogy ő vádaskodhat, mi pedig – betartva a banktitokkal kapcsolatos szabályozásokat – nem mondhatunk semmit. A lényeg az, hogy ezzel kapcsolatosan beperelt bennünket, de elveszítette, a bíróság nekünk adott igazat. Tehát az OTP szabályszerűen járt el. […] Egyébként jellemzők ezek az esetek, ugyanez fordult elő Matyi Dezsővel kapcsolatban annak idején, ő is vádaskodott. Általában, ha valaki elkövet egy hibát, akkor könnyebb másra mutogatni, minthogy beismerje, hogy ő hibázott. […] Gondolkodtam arról, hogy bepereljem-e Bige urat hitelrontásért, meg mindenféle jogcímen, de azt gondolom, az egész ügy nem ér annyit, hogy ezzel foglalkozzam.”

Bige László, aki 2019-ban 170 milliárd forintra becsült vagyonával az ötödik leggazdagabb magyar volt, a 2010-es kormányváltás után dédelgetett növekedési terveket: meg akarta szerezni a közel 10 ezer gazdálkodót elérő agrárintegrátorcéget, a nádudvari KITE Zrt.-t. Ezzel kezében tarthatott volna egy kiterjedt értékesítési hálózatot, a KITE azonban végül a Bonafarm cégcsoportban érdekelt Csányi Sándorhoz került, a tulajdonosváltás után pedig az agrárintegrátorcég nem vásárolt már Szolnokról.

A két rendbeli különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, hamis magánokirat felhasználásával és vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított, és azóta őrizetbe vett Bige László a vád szerint még 2010-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, és azt a forgalmazó a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti. Bige cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz jut.

A számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot juttatott vissza Bige Lászlónak.

A nagyvállalkozó még tavasszal azt mondta: nem érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőle megvett árut számla nélkül adja el. Szerint ennek egyetlen célja az ő zaklatása és meghurcolása. Azt is aggályosnak nevezte, hogy valaki tíz év után vádalkut köt és bejelenti, hogy állítólag megvesztegette őt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×