A Központi Statisztikai Hivatal utolsó elérhető heti adatai szerint november 9-e és 15-e között 3642-en hunytak el. A korábbi öt évben ugyanebben az időszakban átlagosan 2300-2400-an haltak meg. A halálesetek számának megugrása miatt önmagában nagyobb a nyomás a temetkezési vállalatokon és a hamvasztóüzemeken is – írja cikkében a Népszava.
„Az ország 17 hamvasztóüzeme még bírja a terhelést, bár a járvány kezdete óta vidéken is egyre több család választja az urnás temetést” – mondta a Magyarországi Krematóriumok Országos Szövetségének elnöke. Tóth Zoltán hozzátette, hogy az üzemeket az eddig megszokott igények kétszeresére tervezték, jelenleg 60-70 százalékos leterheltséggel működnek, de Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Vas megyében az országos átlagnál nagyobb a kihasználtságuk. A megyei lap beszámolója szerint Vasban megháromszorozódott az urnás temetések száma.
A fővárosban eddig is 80 százalékban ezt a megoldást választották a családok, de az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) szerint Nyugat-Magyarországon csak 40-45 százalékos, Kelet-Magyarországon pedig csak 30-35 százalékos volt a járvány előtt a hamvasztások aránya. A hamvaszást már a járvány előtt is évről-évre többen választották – főleg azért, mert körülbelül feleannyiba kerül mint a 370-400 ezer forintos koporsós temetés –, vagyis ez a folyamat csak felgyorsult pandémia kezdete óta. Olyannyira, hogy a legtöbb krematórium most már csak előre egyeztetett időpontban fogadja a holttesteket, hogy azonnal megkezdhessék a hamvasztást.
A nagyobb városokban megnőtt a búcsúztatásokra várakozás ideje is. Sok helyen akár két hét is eltelhet a szertartásig, mert a világos órák száma csökken, így napi 6-7 temetésnél többet nem tudnak vállalni,
pedig a búcsúbeszédeket többnyire lerövidítik és van, ahol csak a sírnál, szabad téren tartanak szertartást, a ravatalozóban nem gyűlnek össze a családtagok.
Lassítja a procedúrákat, hogy a temetkezési szolgáltatók dolgozóit sem kíméli a vírus. Az OTEI ugyan nem tudott pontos adattal szolgálni, de jelezte, hogy az ország több pontján megjelent a fertőzés az adminisztratív és a fizikai dolgozók körében is, a megbetegedések miatt nem egyszer túlóráznak a munkatársaik. December 9-én derült ki, hogy a koronavírus szövődményeibe belehalt az országos szervezet, az OTEI elnöke, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója, Horváth József is.
Többen is panaszkodtak a Népszavának arról, hogy a temetkezési vállalkozások magasabb árat kérnek a veszélyhelyzet első kihirdetése óta a kellékekért és szolgáltatásokért, de a terület országos szervezetei ezt cáfolják. A védő- és fertőtlenítő eszközök, a fertőzésben elhunytak kötelező elkülönített szállítása többletkiadást jelent a cégeknek, de állítják, ezeket a plusz kiadásokat nem terhelik át a családokra. A főváros augusztusban ugyan elnapolta az áremelésről szóló rendelet bevezetését, de a BTI Zrt. honlapja szerint 2021 januárjától egyes kellékek és szolgáltatások díja mégis nő. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon találtunk olyan rendeletmódosítást, ami szeptembertől 25 százalékos díjemelést tett lehetővé a megyeszékhely temetkezési vállalata számára. Az indoklás szerint viszont 2012 óta nem emeltek árat.
