A pénzügyminiszter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés hétfői ülése. Varga Mihály elmondta: Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított, elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre és a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására.

A tárcavezető kiemelte: a kormány ebben a válsághelyzetben sem megszorításokkal és adóemelésekkel él, ehelyett az adócsökkentés, a családok támogatásának növelése, a vállalkozások és a beruházások erősítése a célja. Jelentősen nő az orvosok bére és kibővítik az otthonteremtési programot is.

A kabinet azt szeretné, hogy mire megérkezik a vakcina és újraindul a világgazdaság, a magyar vállalkozások növekedésre kész, versenyképes állapotban legyenek. A magyar államháztartás az ehhez szükséges forrásokat biztosítja.

Minden remény megvan arra, hogy ismét eredményesen leküzdjük a válságot, ahogy tavasszal és 2010-ben is történt

- jelentette ki.

A miniszter köszönetet mondott a magyar embereknek és vállalkozásoknak a helytállásért.

Mint mondta, valótlan vádak fogalmazódtak meg az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban is, álságos kritikák érkeztek azoktól, akik 2010-re csődbe taszították az országot. Azonban a kormány az elmúlt tíz évben leszorította az államadósságot, áttért a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, csökkentette az ország kitettségét, rendbe tette a pénzügyeit - mondta.

Közölte, hogy 6,4 százalékos gazdasági visszaeséssel kalkulálnak, 1700 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, miközben a kiadások növekedtek. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok kedvezőbben alakulnak, mint az előző negyedévé, ami azt mutatja, hogy a gazdaság képes lesz gyorsan helyreállni - mutatott rá, hozzátéve, itt köszön vissza az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítménye.

Varga Mihály a gazdaságvédelmi akciótervről szólva azt mondta:

a megoldás a munkahely és a munka lehetőségének biztosítása az emberek számára.

Gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség, az Európai Uniónak is lett volna ideje ezekre, de csak most jutott el az első támogatásokig, és még mindig inkább a politikai vitákra helyezi a hangsúlyt.

DK: a kormány nem a válság lényegével foglalkozik

Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy nem ad gyors segítséget a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak, az átlagos családoknak és a nyugdíjasoknak. Hozzátette: a miniszter állításával szemben megszorítások igenis vannak, hiszen a kormány "kiéhezteti" az önkormányzatokat, ezzel pedig veszélybe sodorja a helyi közszolgáltatásokat.

Szerinte a kormány másik "csodafegyvere" a devizahitel, ami miatt az államadósság újra 73 százalék felett van, miközben kígyót-békát kiabálnak a korábbi kormányokra, amiért hitelt vettek fel.

Azt firtatta: miért nem segít a kormány a munkanélkülieknek, miért nem emeli a családi pótlékot, miért nem ad a nyugdíjasoknak többlettámogatást, a munkavállalóknak közvetlen bérpótlást, a kis- és közepes vállalkozóknak pedig támogatást. Szerinte azért, mert nem a válság lényegévek foglalkoznak, hanem ellenséget akarnak találni és háborúzni akarnak.

Az uniós vitákra utalva feltette a kérdést: ha Magyarországon tökéletes működik a jogállam,

akkor a kormány miért retteg attól, hogy az EU a "körmére néz".

A DK politikusa arra is a kitért: Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját le kellene váltania kormánynak, mert ha nem teszi, akkor közösséget vállal "egy antiszemitával, egy nyílt nácival". Demeter Szilárd az Origón szombaton megjelent, majd vasárnap visszavont publicisztikájában azt írta, hogy „Európa Soros György gázkamrája”, maga Soros pedig „a liberális Führer.”

A Párbeszéd bérkiegészítő támogatásokat sürgetett

Burány Sándor, (Párbeszéd) azt mondta: a miniszter csúsztatott a gazdasági adatokkal kapcsolatban, mert a negyedévi GDP adatok azt mutatják, hogy magyar gazdaság továbbra is 4,6 százalékos mínuszban van az előző év hasonló időszakához képest. Hozzátette: összességében pedig 13,6 százalékos visszaesés, ekkora még a 2008-as világgazdasági válságban sem volt.

Szerinte a kormány jogosan kap kritikát az elégtelen a munkaerőpiaci segítség miatt, ugyanis mindössze munkavállalók 5 százalékának adott bérkiegészítést, miközben Ausztriában vagy Németországban ez az arány 20, illetve 30 százalék.

Botrányosan rossznak nevezte a munkanélküliségi adatokat, és felhívta a figyelmet arra is: úgy "szállt el" az államháztartási hiány, hogy közben a kormány a munkahelyeket sem tudta megvédeni, de a kedvenc beruházásokra bőségesen költött.

Kijelentette: a mostani járvány idején bérkiegészítő támogatásokra, tömeges ingyenes tesztelésre, és a 100 százalékos táppénz megteremtésére kellene a forrásokat fordítani.

Azt is megkérdezte: miért nem adott a miniszter tájékoztatást Demeter Szilárd lemondásáról.

MSZP: 50 ezer forint gyerekenként

Harangozó Tamás (MSZP) szerint mellébeszélés, "csipetnyi blöff" és az érdemi bejelentések teljes hiánya jellemezte a miniszter felszólalását. Azzal vádolta a kormányt, hogy a "vétócirkusszal" van elfoglalva, miközben több ezer milliárd forint Magyarországra való megérkezését veszélyezteti. Ez az önök hatalmi, politikai játszmájának a része, de a nap végén a magyar vállalkozók, a magyar emberek fizetik meg ennek az árát - fogalmazott.

Szerinte a kormány tavasz óta közel 3000 milliárd forintot, csak az elmúlt 10 nap alatt pedig 900 milliárd forintot költött el például az egyházi épített örökségvédelemre, Paks 2 beruházás kapcsán tőkeemelésre, valamint a nemzeti ménesbirtok tőkeemelésére, de stadionokra, űrkutatásra és vadászati kiállításra is "repkedtek a milliárdok". Nem jutott pénz ugyanakkor a 100 százalékos táppénzre, a munkanélküli ellátás idejének meghosszabbítására és összegének megemelésére, valamint érdemi bérkiegészítésre - mondta.

Azt javasolta, hogy karácsony közeledtével azok a családok kapjanak 50 ezer forint egyszeri segítséget gyermekekként, ahol az egyik szülő elvesztette az állását.

Az MSZP képviselője szintén azt firtatta: Demeter Szilárd meddig maradhat a helyén.

LMP: a kormánynak a dolgozó embereket is meg kellene segítenie

Csárdi Antal (LMP) úgy vélte: "áldozati szerepben tetszeleg a kormány", és hamis állításokról beszél, pedig pont a pénzügyminiszter kezében van minden eszköz van arra vonatkozóan, hogy megelőzze a téves állításokat.

Azzal vádolta a kormányt, hogy az eddigi válságkezelési intézkedései a dolgozó emberek mindennapi életét nem érintették. A bérpótlék rendszere kevés, elhibázott és kései volt - értékelt, hozzátéve, hogy a kormány még a táppénz ideiglenes megemelésére és a munkanélküliségi juttatás meghosszabbításra sem hajlandó.

Hangsúlyozta: a kormánynak nemcsak a nagytőkét kellene kiszolgálnia, hanem a dolgozó embereket kellene segítenie. Azt is számon kérte a kormányon, hogy miért nem terjeszti be a 2021-es költségvetés módosítását, amikor

mostanra már kiderült, hogy az eredetileg elfogadotthoz képest 8-10-szeres hiánnyal kell számolni.

Az LMP képviselője is megkérdezte: mikor hozza meg a kormány Demeter Szilárddal kapcsolatban az "elvárható és szükséges döntést".

A Jobbik termelési jelentést hallott

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) komoly csalódásként értékelte a miniszter felszólalását, mert szerinte Varga Mihály a "politikai propaganda csúcstermékeit sorolta fel", ami méltatlan egy szakmailag felkészült tárcavezetőhöz.

Szerinte a miniszter méltatlan "termelési jelentést" mondott el arról, hogy minden rendben van a gazdaságban, ugyanakkor nem beszélt a magyar munkavállalók többségéről. Azt firtatta: ha valóban minden rendben van, mégis mire kellett 900 milliárd forint hitelt felvenni, és a kormány miért vett el pénzt az önkormányzatoktól. Úgy vélte: az uniós vétóval olyan helyzetet állít elő a kormány, amely miatt vissza nem térítendő támogatások milliárdjai esnek ki a közös kasszából.

Kijelentette: akár a genderkérdésben, akár a betelepítéssel kapcsolatban akarnak Magyarországra rákényszeríteni döntéseket, a Jobbik ellenáll, de ha a korrupcióról van szó, akkor kérlelhetetlen ellenfelei lesznek a kormánynak.

Varga Mihály: minden magyar munkavállaló számíthat a kormány támogatására

Varga Mihály pénzügyminiszter viszonválaszában a baloldali képviselőknek úgy reagált: akkor is itt ültek a parlamentben, amikor a korábbi kormány IMF-hitelt vett fel, mert a piacok már nem finanszírozták Magyarországot. A 2010 utáni kormány volt az, amely gazdasági növekedést és a munkahelyeket teremtett és közben visszafizette az IMF-hitelt is - tette hozzá.

Szerinte az önkormányzatok állapotára vonatkozó ellenzéki kifogások nem állják meg a helyüket, hiszen a kormány 2010 után 1369 milliárd forint adósságot vett át az önkormányzati rendszertől, jelenleg több mint 1512 milliárd forint az önkormányzatok pénzeszközállománya, amiből 592 milliárd forint van kincstári számlán.

A fővárosi önkormányzat esetében - folytatta - 217 milliárd forint adósságot vett át a kormány, és 134 milliárd forint volt az állampapírállomány idén szeptemberben.

Kitért arra is:

a novemberi KSH-adatok szerint több mint 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon, ami még mindig 700 ezerrel több mint 2010-ben.

Elmondta: a járvány előtt 3,3 százalékos volt a munkanélküliség, most 4,3 százalék, ami még mindig sokkal kedvezőbb, mint az európai országok döntő többségében. Kijelentette: minden magyar munkavállaló és mindenki, aki dolgozni akar, számíthat a kormány támogatására.

Demeter Szilárddal kapcsolatban azt mondta: nem tiszte, hogy összekösse az ország finanszírozását Demeter Szilárd írásával.

Azt ugyanakkor jelezte: Demeter Szilárd visszavonta írását, Facebook-oldalát is törölte, és elismerte hibáját, amikor azt írta, hogy írása sértheti az áldozatok emlékét.

Megjegyezte: a baloldal itt is kettős mércével mér, mert amikor az egyik baloldali képviselő, polgármester azt mondta, hogy Adolf Hitler megérdemelten volt az év embere, akkor a baloldali pártok semmilyen konkrét lépést nem tettek. Hozzátette: legutóbb Bíró László esetében is mintha a kettős mérce működött volna.