Hazánkban a teljes egészségügyi ellátás nagy része a 60 éven felüliek kezelésére irányul, éppen ezért a kardiológia és az onkológia mellett a geriátria a legtöbb magyar családot érintő egészségügyi terület – mondta Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója az egyetem közleménye szerint. A születéskor várható élettartam növekedésével pedig még inkább így lesz ez. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek, őket hívjuk a magyar nyelvben aggnak.
A KSH adatai szerint 2001-hez képest, amikor a férfiak átlagosan 68, a nők 76 évre számíthattak, 2019-re előbbi 72,86, utóbbi 79,33 évre nőtt. Ehhez képest ma átlagosan 62-63 évre tehető az egészségben eltöltött évek száma, vagyis a hátralévő évek az idősödő és idős embereknek egyre több betegséggel élve telnek, ami az egészségügyi rendszert is terheli. Ráadásul ritka az az idős ember, akinek egy időben csak egy betegsége van - megesik, hogy a leggyakrabban előforduló krónikus betegségek közül a cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, vesebetegség vagy a trombózis jelentette problémák közül egyszerre több is jelen van. Ezért Gadó Klára szerint az időskori terápiának emiatt sokkal komplexebbnek kell lennie, figyelve a gyógyszerek kölcsönhatásaira és az idős szervezetben fennálló törékeny egyensúly fenntartására.
Az időskorúak komplex szemléletű életminőségjavítására koncentráló geriátria egyik kihívása, hogy minél kevesebb legyen a betegen töltött idő.
Ehhez azonban az egyén részvétele, aktív közreműködése szükséges: nélkülözhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, hogy időben felfedezzék és kezeljék a megbetegedéseket, a mozgás és az egészséges táplálkozás, a felesleges kilók leadása, csakúgy, mint az életminőség és a méltóság megőrzése.
Már fiatalon, de legkésőbb középkorban tudatosan készülni kell arra, hogy minél jobb minőségű életet élhessünk idős korunkban is
- mondta Gadó Klára. Fontos a szellemi és a lelki egészség fenntartása is. Érdemes elkerülni - akár egy hobbi művelésével is -, hogy a nyugdíjba vonulást követően légüres térbe kerülve haszontalannak érezze magát az ember, mivel az gyorsan beszűküléshez vezet. A fizikai és szellemi képességek, a reakcióidő ugyan mérséklődhet, azonban egy hobbival, értelmes időtöltéssel, megfelelő szociális, családi hálóval a folyamat elnyújtható. A karantén épp ebben akadályozta meg az időseket, igaz, az értelmes időtöltés azonban célt adhatott ezekben a hetekben is. Lehetett például online színházat, múzeumot látogatni, de még koncertre menni is. A zene, a tánc vagy akár a kártya tartalmas elfoglaltság lehet az idős emberek számára, és a lelki feltöltődés szempontjából az is sokat jelent, ha valaki háziállatot tart.
Az idősekkel való kommunikáció során fontos azt is szem előtt tartani, hogy az önállóság csökkenésével nő a kiszolgáltatottság, de a méltóság megőrzése ellensúlyozhatja ezt.
