A magyarok már a koronavírus előtt is rendszeresen használták az internetet különböző ügyeik intézésére, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piackutatásából.

Az online vásárlás és az azzal kapcsolatos tevékenységek a legelterjedtebbek,

tízből hét netező vett már valamit a világhálón,

mondta Bakonyi Eszter, a hatóság Piaci Információs Osztályának piackutatója-elemzője az InfoRádiónak.

„Miután a járvány miatt sokan otthoni, vagy részleges távmunkára, távoktatásra kényszerültek, jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt – fogalmazott. – A kutatásban azonban azt találtuk, hogy ez egyáltalán nem érte felkészületlenül a lakosságot, ugyanis, ha arról volt szó, hogy a magyarok mennyire intézik az ügyes-bajos dolgaikat az online térben, kiderült, már akkor gyakorlottak voltak ezekben, amikor még nem volt járvány és bezárkózás” – ismertette Bakonyi Eszter, emlékeztetve, 2019 végén már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki –

93 százalékuk – valamennyire járatos volt a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában.

A piackutató-elemző arról is beszélt, hogy kikre jellemző leginkább az online vásárlás és az ügyintézés. „Az online vásárlás, és a hozzá kapcsolódó, áruk és szolgáltatások kínálatának böngészése már korábban is nagyon elterjedt volt a magyarok körében, tízből kilencen csinálták”. Elsősorban azok, akiknek az élete saját bevallásuk szerint erősen kötődik az internethez, és sok időt is töltenek vele. Ahogyan a netes vásárlás és a közösségi oldalak használata között is van összefüggés – „akik sok időt töltenek el ilyen platformokon, jellemzően vásárolnak is az interneten” – tette hozzá.

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége még erősebben összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor

a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is,

vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól. Az online vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is „csak” a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.

A hatóság kiemelte, hogy a felmérés egy négyezer fős mintán készült, online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti.