A rendes jogrendbe átvezetett intézkedések jó példája a hitelmoratórium – fogalmazott Varga Judit, emlékeztetve, hogy az eredetileg is december 31-ig volt tervezve, így most a rendkívüli jogrend lejárat után nem veszíti hatályát. A fennmaradó szabályok közé sorolandó egyes engedélyek meghosszabbítási határidejének életben tartása, valamint bizonyos, a bíróságok digitális működésének megkönnyítése érdekében meghozott eljárási szabályok is, amiket egyfajta átmeneti idővel fenn kell tartani, hiszen egyébként nagyon jól beváltak – magyarázta az igazságügyi miniszter, hogy miért volt szükség egy több mint 200 oldalas törvénycsomagra.

Kiemelte, maga a 2020-as költségvetés is egy törvénymódosítással őrzi meg a vírus elleni védekezéshez szükséges gazdasági intézkedéseket, amiket mindenképpen hatályban kell tartani, hogy a járványügyi védekezési alap, valamint a gazdasági védelmi alap

tudja ugyanazokat a vállalkozáskönnyítő támogatásokat nyújtani, amiket a vírus idejében elkezdett.

Tehát alapvetően gazdasági típusú intézkedésekről van szó, amelyeket technikailag kellett tovább életben tartani, hogy a hatásukat ki tudják fejteni – értett egyet Varga Judit, megjegyezve: az elvégezendő munka a jogászok számára „nagyon nagy élmény volt”, hiszen úgy kellett összehangolni a hatályvesztő rendelkezéseket, hogy miután éjfélkor véget ért a veszélyhelyzet, abban a pillanatban, „hézagmentesen zárjon a rendszer” és életbe lépjenek az új szabályok.

Mint fogalmazott a tárcavezető, ez egy kodifikációs előírás, hiszen bár a rendkívüli jogrend alkalmával a kormány egyes törvényi rendelkezésektől rendeletekkel eltérhetett és új szabályokat alkothatott, a fenntartani kívánt intézkedéseket e jogrend végén ismét törvénnyel, az Országgyűlés által elfogadottan kell továbbvinni.

Varga Judit arra is kitért, hogy

momentán járványügyi készültség van Magyarországon,

mivelhogy a vírus „továbbra is itt van közöttünk” és nem kizárt hogy ismét kitörjön a járvány. Ennek értelmében némely észszerű intézkedést, amelyek ugyan beleszólnak az állampolgárok életébe – mondjuk maszkot kell viselni a boltokban –, de nem olyan mélyen korlátozva a szabadságukat, mint amennyire egy rendkívüli jogrendben, amikor például kijárási korlátozást foganatosított a végrehajtó hatalom. Hangsúlyozta, erre momentán az egészségügyi törvény biztosítja a lehetőséget, amelynek a felhatalmazása alapján lehet védelmi intézkedéseket bevezetni, azonban

csak a legszükségesebbeket, és egyáltalán nem alapjogot korlátozó mértékben.

Rémhírterjesztés

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott az igazságügyi miniszter részéről, hogy

már a józan ész is azt diktálja, hogy veszélyhelyzet idején, a közösség érdekében senki ne terjesszen szándékosan hamis állításokat.

Mint ismert, már az Alkotmánybíróság is foglalkozott a témával, kimondva, hogy nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett. Azonban az Ab szerint a jogbiztonság szempontjából, a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését.

Varga Judit ezzel kapcsolatban kifejtette: míg

békeidőben az egyéni jogok vannak előtérben, addig a különleges idők alkalmával a közösség jogai kerülnek fókuszba, éppen ezért az állításainkért való felelősségnek is egy magasabb szintje az elvárt.

A Btk. erre vonatkozó módosítása pont azt hozta be új elemként, hogy jogbiztonságot teremtett azt illetően, hogy mikor beszélünk különleges jogrend idején rémhírterjesztésről, hiszen ennek tényállása amúgy régóta létezik, és van egy kiforrott joggyakorlata – emlékeztetett. Így azt, hogy mi az, hogy hamis, valótlan állítás, minden bíró és jogalkalmazó tudja.

Ezért az igazságügyi miniszter nem tartja alapos kritikának azt, amikor azzal illették a kormányt az előterjesztése miatt, hogy innentől kezdve a kritizálóikat elviszik és börtönbe zárják. Ugyanis egyértelmű gyakorlat van arra, hogy mi számít véleménynek, és

legyen az bármennyire is bíráló, a kormánynak viselnie kell, erről szól a közélet is

– tette hozzá. A pontosan definiált fogalmak járulnak hozzá a jogbiztonsághoz, vagyis ezt a cselekményt

• különleges jogrend idején,
• nagy nyilvánosság előtt, olyan
• valótlan tényeket, állítva lehet elkövetni, amelyek
• alkalmasak arra, hogy a védekezés eredményességét lerontsák,
• és ezt az illető szándékosan teszi – hiszen nem lehet gondatlanul

– magyarázta Varga Judit.

Onnantól kezdve, hogy „mindenki bajban van, és az ország azt sem tudja, hogy mi vár rá”, hiszen a vírus ismeretlen veszélyt hordozott magában, mindenkinek tisztában kell lennie, hogy egy fokozottabb felelősségre van szükség, és maga a józan észnek kell diktálnia azt, hogy a közösség érdeke, hogy ne terjesszünk hamis állításokat a védekezéssel kapcsolatban – emelte ki. Megismételte: a rémhírterjesztés büntethetősége azért maradhat benne a Btk.-ban, mert a különleges jogrend nemcsak járványt, hanem háborút, terrorveszélyt és bármi mást is jelenthet, amelyek során a közösség védelme érdekében egy

fokozottabb egyéni felelősség lép be, de mindez szigorú jogbiztonsági garanciák közepette.

Varga Judit elismerte, sajnálatos mód volt arra példa, hogy az ügyészségnek kellett kimondania rendőri intézkedésről, hogy nem állapítható meg a rémhírterjesztés elkövetése, de véleménye szerint előfordulhat Európa bármely országában, hogy téves minősítést alkalmaznak a hatóságok. A jogalkalmazóknak ugyanis a vélt tett helyszínén a cselekmény miatt reagálniuk kell, és ilyenkor sajnos hibázhatnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!