INFORÁDIÓ 
2020. július 9. csütörtök
Lukrécia

vészhelyzet

veszélyhelyzet

jogrendszer

balog balázs

Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. június 15-én.

Tévedés azt hinni, minden visszaáll a március 11-e előtti kerékvágásba

Infostart / InfoRádió - Sipos Ildikó

A veszélyhelyzet megszűnése nem jelenti azt, hogy minden automatikusan visszatér a március 11-e előtti időszak rendjébe – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Balog Balázs ügyvéd felidézte: az Országgyűlés két különálló törvényt fogadott el a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében (és azóta Áder János köztársasági elnök is aláírta őket). Ezek közül az egyik esetében a képviselők – összhangban az Alaptörvénnyel – felkérték a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. Ugyanakkor, tette hozzá a szakember, mivel a járványügyi helyzet nem szűnt meg, és számos szabálynak a fenntartására a továbbiakban is szükség van, megalkották a korábbira épülő, úgynevezett kivezetési törvényt is, aminek a célja, hogy kivezesse a veszélyhelyzetből a mindennapokat, a jogi kereteket, így megteremtve annak lehetőségét, hogy ne kelljen fenntartani a veszélyhelyzetet.

Kiemelte: a kivezetési törvénynek két fontos "lába" van: az egyik, hogy

a veszélyhelyzet idején megszületett speciális rendelkezések közül számosat törvényi erőre emel, és egyelőre 2020. december 31-ig hatályban tart.

Ezekre azért van szükség, magyarázta, mert nem lehet egyik napról a másikra jogviszonyokat érintően szabályozásokat megváltoztatni, szükséges azok alkalmazásának a fenntartása a folyamatosság érdekében. Az indokok között szerepel továbbá, hogy bármikor újra beköszönhet egy második, harmadik hullám, amikor ismételten fontos és a járványügyi védekezés szempontjából szükséges rendelkezéseket kell meghozni, amit

veszélyhelyzet hiányában azonban nem hozhat meg a kormány,

ezért szükségesek, hogy ezek most törvényi szinten kerüljenek rendezésre.

Ugyanakkor a kivezetési törvénynek van egy másik lába – tette hozzá a szakértő –, mégpedig az egészségügyi törvény meglévő szabályainak a módosítása. Emlékeztetett, az említett egészségügyi törvény jelenleg is szabályozza az egészségügyi válsághelyzetet, azonban ennek nagyon egyszerű és szűk szabályai vannak, amik

a jelenlegi járványügyi védekezéshez nem biztosítanak megfelelő kereteket.

Ahhoz pedig, hogy a kormánynak ne kelljen veszélyhelyzetet elrendelnie és ennek a normái alapján kormányoznia, szükségesnek tűnt az egészségügyi válsághelyzet szabályozásának újragondolása. Ennek eredményeként kiegészült egy új esetkörrel, lehetőséget biztosítva arra, hogy például a koronavírus-járványra hivatkozással úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet rendelhessen el a kormány. Következésképp

a kabinet számos területen rendeletalkotási hatásköröket kap.

A legfőbb különbség a veszélyhelyzethez képest, hogy az említett jogkörök szigorúan és korlátozottan, magához a járványügyi védekezéshez kapcsolódnak, minden olyan területet érintve, amit szigorúan véve a járvánnyal szembeni védekezést, a mindennapokat érint: maszkviselés, boltba járás, adott esetben az ország különböző területei közötti közlekedés korlátozása vagy megtiltása – sorolta az ügyvéd. Minden általánosabb területet, például az adó- és társadalompolitikai kérdéseket a kormány egészségügyi válsághelyzet alatt viszont nem fogja tudni rendeletben szabályozni, ezek visszakerülnek az Országgyűléshez.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kapcsolódó hang

Jogi helyzet a vészhelyzet után – Balog Balázs ügyvéd
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018