A járványhelyzet kezdetén, nevezetesen, amikor a kormány bevezette a rendkívüli állapotot, rövid ideig úgy tűnt, változhat a politikai helyzet, és az ellenzéknek sikerülhet fogást találnia a kormánykoalíción, miközben a külföld is meglehetősen negatívan reagált a történtekre. Végül azonban megint az történt, „ami mindig történni szokott”, hogy Orbán Viktor és a kormány az „átmeneti bizonytalankodás” után megtalálta az ellenszert – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin.

Az elemző úgy látja, ebben döntő momentum volt, hogy a miniszterelnök

„el tudta hitetni” a közvéleménnyel, hogy ő a hiteles válságkezelő, az ellenzék pedig ebben a helyzetben sem az,

amikor megtehetné, hogy csatlakozik a kormányhoz.

Vagyis összességében a hitelesség kérdése lehetett a kulcs – emelte ki, hozzátéve, hogy az ellenzék persze nem volt könnyű helyzetben, miután két dolgot tehetett: beáll a kormány mögé, és azt mondja, amit ők, amire ritkán kerül sor. Valamint azt teheti, hogy valami egészen egyedi stratégiát dolgoz ki, miközben

a döntési kompetencia nincs a kezükben.

Tehát a kormányzó pártok pusztán azzal előnyben vannak, hogy a döntéseket ők hozzák, a miniszterelnök pedig „régi motoros”, így pontosan tudta, hogy hogyan fog reagálni az ellenzék – magyarázta a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Ebből kifolyólag, azt a retorikát, amit az ellenzék alkalmazott, miszerint „a magyar demokráciának most van vége”, Orbán Viktor nagyon jól kezelte, arra hivatkozva, hogy ő ezt már hallotta néhányszor, így ez az üzenet nem tudott behatolni a tömegek tudatába – jegyezte meg a szakértő.

Ráadásul a magyar társadalom egyáltalán nem érzékeny a demokrácia végét vizionáló retorikára, amely abban az esetben lehetne csak hiteles,

ha egyszer hangzana el és akkor valóban be lehetne bizonyítani: „íme, itt a demokrácia vége”,

mert valami egészen más történik, mint ami addig történt – tette hozzá. De egy átlag magyar állampolgár mit tapasztalhatott? Hogy bejött a vírus, erre reagálandó gyorsan felállították az operatív törzset, megkezdődtek a napi szintű tájékoztatások, és „minden flottul kezdett menni”, nem növekedett nagy mértékben az elhalálozások száma, vagyis a lakosság tapasztalatával nem esett egybe az ellenzék retorikája – világított rá Csizmadia Ervin.

Vezető erőből a még futottak kategóriába

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, az ellenzék vezető pártjából lassan a futottak még kategóriájába kerül a Jobbik. Mint a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója fogalmazott, mára az egykor radikális párt lényegében

teljesen „átfazonírozta” magát, ha nem is balközép, de legalábbis nem jobboldali párttá,

ami egyfelől hatalmas kockázat, másrészt hatalmas személyi állományváltozást generál, vagyis, akik úgy gondolják, „ez a mai Jobbik már nem az, ami korábban volt”, elhagyják a szerveződést.

Csizmadia Ervin megjegyezte, természetesen a Jobbik jól felfogott érdekből kezdte átfazonírozni magát, mert az egykori radikális vonalat, hogy a nyugati újságok címlapjain voltak folyamatosan, azt mindenképpen meg akarták haladni. Csak ez azzal jár, hogy tulajdonképpen le kell cserélniük a szavazóikat, hiszen azt a célt is tűzték ki maguknak, hogy baloldali szavazókat is megnyerjenek, ami egyébként nem egy irreális stratégia – hangsúlyozta a szakértő –, hiszen a régebbi közvélemény-kutatások szerint is volt az MSZP és a Jobbik között némi átjárás, amikor még az utóbbi radikális párt volt. Vagyis az mondható,

jogos törekvés, hogy a baloldal felé nyissanak, de ennek hatására már szó sincs arról, hogy a Jobbik lenne az ellenzék vezető ereje,

sőt, lassan a „még futottak” társaságába fognak tartozni – ismételte meg Csizmadia Ervin.

A szakértő arra is kitért, hogy amiért most csúcsosodnak ki a Jobbikon belüli folyamatok, az a pártelnök személyében, illetve az általa képviselt ideológiában keresendő. Figyelve Jakab Péter megnyilvánulásait kitűnik, a kisemberek, a „munkás emberek” megszólítása zajlik, tehát a retorika nagyban eltér attól, amit Vona Gábor, vagy akár az utódja képviselt. És bizony a jobboldalról indult párt közönségében joggal merülhet fel, ez az irány nem az amit korábban megfogalmazott. Miután Jakab Péter az év elején lett a párt elnöke, tehát nyilvánvalóan ez a változás most mutatkozik meg a személyi cserékben – tette hozzá.