Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Ficzere Andrea: kizárólag szakmai döntés, hogy ki, mikor kerül sorra a műtőben

Azzal, hogy megkaptuk azt az utasítást, hogy kezdhetünk visszatérni a normál kerékvágásba, a sebészre, a belgyógyászra, a kardiológusra van bízva, hogy kiket, milyen sorrendben vesz fel és operál meg - mondta az InfoRádióban az Uzsoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Vegyünk egy kevésbé sürgősen ellátandó és egy ellátandó betegcsoportot: az utóbbiakhoz azokat sorolnám, akik vagy daganatosak, és azonnali ellátásra szorulnának, vagy esetleg olyan bajuk van, amelynek a kialakuló szövődménye tényleg nem ad nekünk arra időt, hogy tovább várakoztassuk a betegeket - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke az újrainduló egészségügyi ellátások kapcsán a betegek priorizálásáról. Elmondta, hogy vannak azok a várakoztatott betegek, akiknek "csak" a fájdalmai, panaszai jelentik a fő ellátási igényt, vagy a fő műtéti indikációt.

"Őket sem lehet a végtelenségig várakoztatni, mert

minél tovább várakoztatunk egy beteget, annál súlyosabb állapotban fog hozzánk bekerülni,

annál nehezebb lesz őt megfelelő módon ellátni, annál több lehet a szövődmény, és a végére hagytam, de annál többe kerül az ellátása" - mondta Ficzere Andrea. Hozzátette: ilyen értelemben a hosszú várakoztatás senkinek sem jó.

Az Uzsoki Kórház főigazgatójával, a Magyar Kórházszövetség elnökével készített teljes beszálgetést itt hallhatja:

Ficzere Andrea arról is beszélt, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében az életet közvetlenül veszélyeztető betegségeknél kell újraindítani a műtéti kapacitást. "A súlyos betegek mellett megengedték már a nyitás első pillanatában az egynapos ellátási formát is. Ott alapvetően az volt a megfontolás, hogy őket nem kellett hosszan a kórházban fektetni, tehát a kitettségük a fertőződésre kicsi volt" - fogalmazott a szakember. Hozzátette: most már mindenki jöhet, bármilyen ellátási formára.

"Itt most nekünk szakmai döntéseket kell hoznunk, hogy kik azok akiket fogadunk, vagy kik azok, akik hosszú idő óta várakoztak, és ki az, aki nem várakozhat tovább"

- hangsúlyozta. Szavai szerint nagyon komoly és szerteágazó szempontrendszernek megfelelve kell döntéseket hozniuk az orvosoknak. "Nem irigylem a kollégáimat, de mindenképpen kell egyfajta sorrendet felállítani, és tényleg azokat ellátni legelőször, akik leginkább szükségét látják ennek" - tette hozzá az elnök. Mint modta, ennek eldöntése már a kórházak kompetenciája.

"Azzal, hogy megkaptuk azt az utasítást, hogy kezdhetünk visszatérni a normál kerékvágásba, innentől kezdve szakmai szempontok működnek kizárólag,

és a sebészre, a belgyógyászra, kardiológusra és még sorolhatnám, kire van bízva, hogy kiket és milyen sorrendben vesz fel és milyen sorrendben operál. Az infrastruktúra, az eszközök ugyanazok, mint korábban voltak, tehát lehet itt egyfajta infrastrukturális korlát, de az hogy a jó szándék és a szakmaiság mindenhol az első, abból a szempontból, hogy a betegek milyen módon és mikor kerülnek ellátásra, az biztos" - tette hozzá Ficzere Andrea.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×