Nagy István agrárminiszter arról beszélt a Figyelőnek, hogy a mezőgazdasági tárca tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál. Az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözés lehetőségével is. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető. Április 6-ig tizenhat aszálykárt jeleztek, amelyek összesen több mint 616 hektár területet érintettek. A miniszter kiemelte: már kihirdették a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló kormányrendeletet, amelynek értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő mentesül e befizetés alól.

A Mandiner arról ír, hogy ismét erőre kaptak a rendkívüli állapotot mint jogi intézményt övező ideológiai-politikaelméleti viták. Mint a lap felidézi, a rendkívüli jogelmélet alapjait elsőként Carl Schmitt dolgozta ki részletesen. A német jogász, konzervatív filozófus személye mindazonáltal vitatott, mert közreműködött a náci hatalom kiépítésében és működtetésében. Donald Tusk néppárti elnök épp a német jogász nevét és munkásságát választotta eszközül, hogy burkoltan a nemzeti szocializmussal vádolja meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ezzel együtt viszont a pártcsalád számára Karl Marx személye és munkássága elfogadható - írja a hetilap cikke, amely szerint ezt erősíti az a tény is, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Parlament prominens politikusa, az Európai Bizottság előző elnöke személyesen is részt vett a baloldali filozófus születésének kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.

Jean-Claude Juncker beszédében azzal érvelt, hogy a filozófus nem felelős azokért a tettekért, amelyeket a nevében követtek el, másrészt a személyét megértés és értő emlékezés nélkül nem tudjuk helyesen megítélni. A lap cikke rámutatott: ezek az érvek azonban Carl Schmitt megítélésével kapcsolatban nem hangzottak még el az Európai Parlamentben.

A HVG cikke Joe Biden, az amerikai Demokrata Párt várható elnökjelöltjének szexuális zaklatási botrányával foglalkozik. A politikus legalább 20 tévéinterjút adott azóta, hogy március végén volt munkatársnője, a jelenleg 56 éves Tara Reade azt állította, hogy 1993-ban az akkor már tekintélyes szenátor zaklatta őt. Az MSNBC amerikai hírtelevíziónak adott interjúban múlt pénteken a szexuális vádról szólva úgy fogalmazott: "Egyértelműen kijelentem, hogy nem igaz. Soha, soha nem történt meg." A potenciális demokrata elnökjelölt a tévéinterjúk előtt egyszer sem beszélt az ügyről - a tagadást mostanáig a kampánystábjára bízta - és őt sem kérdezték a vádról az újságírók. Tara Reade már tavaly egyike volt annak a 8 nőnek, akik azt állította, hogy Biden túlzott bizalmaskodása kényelmetlen volt számára. A politikus akkor mindenkitől elnézést kért, akit akaratán kívül megbántott, és megfogadta, hogy jobban ügyel az illedelmes távolságtartásra.

A cikk arra is kitér: mivel tanú és bizonyíték sincs, ezért a Biden ellen felhozott szexuális vád aligha állna meg egy bíróság előtt, ahogyan hiába tett most feljelentést Tara Reade a washingtoni rendőrségen szexuális zaklatás miatt, mivel az, ha meg is történt, már rég elévült. Ugyanakkor, ha sokszor felemlegetik az ügyet, az az írás szerint karaktergyilkosság lehet Biden ellen, mert fontos szavazói a nők, és az eddig Bernie Sanderst és Elizabeth Warrent támogató progresszívek, akiket meg kell győznie, hogy az az igaz, amit ő mond.