Nagyon hirtelen kellett átállnia a tantermen kívüli oktatásra a magyarországi intézményeknek – hívta föl a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Hajnal Gabriella, aki mint mondta,
bár vannak olyan térségek, ahol a mai napig papír alapon, esetleg telefonon történik az oktatás, többségében mégis az mondható, hogy digitálisan zajlik.
Azt is közölte, a Klebelsberg Központ amellett, hogy állandó kapcsolatban áll a tankerületekkel, folyamatosan monitorozza azt is, hogy hány gyereknél van eszköz és hánynál okoz gondot ezeknek a hiánya, illetve, hogy hány olyan diák van, akivel esetleg nem sikerült az elmúlt hetekben felvenni valamilyen módon a kapcsolatot. Az utóbbiak arány egyébként rendkívül minimális, 0,2 százalék, és ebbe beletartoznak azok is, akik esetleg nincsenek is az országban – tette hozzá.
Az oktatás menetével, hatékonyságával kapcsolatban megjegyezte, meglátása szerint van, ahol túlzásokba esetek, miután túlságosan sok feladatot kapnak a gyerekek a digitális platformokon, így többet töltenek tanulással, mint töltöttek az idő alatt, amikor még iskolába jártak, ezért fokozatosan felhívták a kollégák figyelmét:
többet semmiképpen nem kell adni, mint amennyi egyébként az iskolában megtettek.
De úgy látja, ez szépen lassan kiegyensúlyozódik.
Hajnal Gabriella egyetértett, hogy az internet, illetve a digitális eszközök nem minden családnál adottak, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ők a Klebelsberg Központ mintegy 750 ezer diákjának 5 százalékát jelentik.
Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, a jelenlegi körülmények ellenére is
zökkenőmentesen elindulhat az új Nemzeti alaptanterv a következő tanévben.
Hajnal Gabriella úgy véli, nincs olyan nagyon nagy változás, ami szerkezetében megváltoztatta volna az oktatást, hiszen változatlanul megmaradtak a tantárgyak és hasonlóképp elérhetőek, mint korábban. Ráadásul az 1., 5. és 9. évfolyamon, ahol az új NAT bevezetésre kerül felmenő rendszerben, új tantárgy sem lép be, mint például az államismeretek, amely majd 8.-ban és 12.-ben lesz, vagyis minden adott – tette hozzá. A tanárok dolgoznak a helyi kerettanterveken, a felmerülő kérdéseket pedig a Klebelsberg Központ, illetve ő maga is igyekszik megválaszolni.
A tévedések tisztázása érdekében kiemelte:
a pedagógiai program felülvizsgálatának a határideje április 30., és nem a helyi kerettanterveknek kell erre az időpontra elkészülnie.
Igaz, az órahálót el kell készíteni – jegyezte meg – mert ennek alapján tudják majd a pedagógusok a helyi tanterveket összeállítani, de utóbbinak – 1., 5. és 9. évfolyamon – csak tanévkezdésre kell rendelkezésre állnia.
Hajnal Gabriella egyébként nagyon pozitívnak értékelte a tanárok munkáját, és abban sem lát problémát, hogy a digitális távoktatás miatt felmerülő nehézségek ellenére az említett évfolyamokon elkészüljenek kellő időben a helyi tantervekkel az érintettek. Az órahálókat, illetve átcsoportosításokat pedig már vélhetően az iskolaigazgatók elvégezték, amiben kaptak is némi szabad kezet.
Az InfoRádiónak adott interjúban arra is kitért: a koronavírus-járványnak nem kell fölülírnia az iskolai tankönnyrendeléseket. Ezek jegyzéke nyilvános, a megrendelés határideje pedig április 30., mint korábban. Változás abban van, hogy az új kerettantervekhez megfelelően a tankönyvek egy része átírásra kerül, és ezek valamivel később kerülhetnek megtekintésre digitális formában először. De ezek átírt tankönyvek, tehát nem új kóddal rendelkeznek – emelte ki Hajnal Gabriella, megjegyezve: bár
az alaprendelés határideje kötött, módosításra bármikor van lehetőség,
amennyiben valakinek egy másik könyvből szeretne mégis oktatni.
Alapvetően hat-hét olyan tankönyv lesz a több ezerből, ami várhatóan teljesen új lesz, a többi esetében csak átdolgozás, illetve kiegészítés várható.
