A Mandinerben interjút olvashatnak a pénzügyminiszterrel. Varga Mihály a hetilapnak azt mondta, nem igaz, hogy a román gazdaság is lehagyja a magyart, mert szerinte vonzóbbak a magyar, mint a román fizetések, sok román munkavállaló dolgozik Magyarországon. Hozzátette, a visegrádi négyekhez vissza tudott zárkózni Magyarország, a csehek után itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a tavalyi gazdasági növekedés Magyarországon volt a legmagasabb. A tárcavezető arra is kitért, hogy a 2018-as és a 2019-es növekedés bizonyította, hogy ez nem egy egyoldalú a folyamat, ráadásul egyre több külföldi beruházó gondolja, hogy a magyar gazdasági kilátások miatt megéri itt beruházni. Hangsúlyozta, a külföldi befektetők látják, hogy Közép-Európában alacsony a munkanélküliség, sőt, néhány területen hiány van, és a munkaerőt egyre inkább meg kell fizetni. Varga Mihály arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja Matolcsy György jegybankelnök állításait. A miniszter úgy látja,
gazdasági lassulás van, recesszió azonban nincs,
vagyis a növekedés kisebb lesz a külpiaci helyzet kedvezőtlen változásai miatt, de ez nem fog átcsapni a 2008-ashoz hasonló válságba. Varga Mihály kiemelte, hogy a magyar gazdaság hat jó évet tudhat maga mögött, és némi lassulás után még jobb időszak következhet.
A Figyelő arról közöl összeállítást, hogy átmeneti fegyvernyugvásnak tekinthető a kínai–amerikai egyezmény első fázisa. A hetilap kiemeli, hogy szakértők szerint, ha a kínaiak tartják magukat az aláírt kereskedelmi egyezményhez, az
nagy győzelmet jelenthet Donald Trump amerikai elnök számára,
hiszen az idei elnökválasztási kampányban sokat jelenthet egy ilyen megállapodás, amellyel főleg szavazói nagy részének, a gazdáknak kedvezhet, ők jártak ugyanis a legrosszabbul a nagyhatalmak kereskedelmi háborújával. Elemzők szerint előremutató az is, hogy a kereskedelmi viták rendezésének első szakaszában Peking vállalta, hogy idén és jövőre pluszban 200 milliárd dollár értékű amerikai terméket vásárol. Az Egyesült Államok eközben törölte a tavaly december 15-én előirányozott vámemelést és megígérte, hogy megfelezi a fogyasztási cikkekre kivetetett 15 százalékos tarifát.
A HVG-ben arról lehet olvasni, hogy
nyíltan összecsaptak a cölibátus enyhítéséről
a Ferenc pára által vezetett reformerek és a XVI. Benedek fémjelezte konzervatívok a katolikus egyházban. Vatikáni tudósítók szerint nyílt ideológiai harc tanúi lehettek az egyház hívei, amikor a napokban Benedek társszerzősége alatt megjelent egy könyv, amely a papi nőtlenség mellett érvelt. A vita azért lángolt fel újra, mert a pápa heteken belül dönthet arról, hogy kivételt tegyenek-e a cölibátus kötelezettsége alól. Egyházi szakértők szerint igazából kihasználják XVI. Benedeket a Ferenc pápával szemben álló konzervatív körök, mivel a posztjáról 2013-ban lemondott Joseph Ratzinger 92 évesen már kerekesszékbe kényszerült, ideje nagy részét alvással tölti, a beszéd is nehezére esik, így már nem lenne képes ilyen bonyolult vitában érvelni.
