A portál emlékeztet arra, hogy a jelenleg hatályos, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.

A portál a birtokába került tervezet alapján arról ír, hogy a jövőben ez megváltozna: mindegyik bérleti szerződést fel lehetne mondani hat hónapos felmondási idővel, rendes felmondással. A Miniszterelnökség javaslata alapján ezt írásban közölnék a bérlővel, majd ettől a naptól számítva, a felmondási idő leteltével meg is szűnne a bérleti jogviszony anélkül, hogy az állami lakás bérlője ez ellen bármit is tehetne - írja a Hvg.

Az élő szerződések könnyített felmondásának lehetősége az állami bérlakásoknak egy meghatározott körére vonatkozna a tervezett törvénymódosítás alapján:

• a világörökségi helyszíneken fekvő ingatlanoknál,
• a műemléki védelem alatt álló ingatlanoknál,
• illetve a földhivatalnál műemléki jelentőségű terület jelleggel bejegyzett ingatlanoknál.

A javaslatban nevesítve említenek is ilyen frekventált helyeken található lakótömböket, például a Budai Vár, az Andrássy út vagy a VIII. kerületi Palotanegyed lakóépületeit.

A cikk megjelenése után nem sokkal közleményben cáfolta a Miniszterelnökség a hírportál állításait, amelyeket álhírnek tart a tárca. A közlemény szerint a kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot. A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a portál a cikk megjelenését megelőzően, az újságírói etika legalapvetőbb szabályait figyelmen kívül hagyva meg sem kereste a Miniszterelnökséget.