Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől a Sziget fesztivál harmadik napján.
Nyitókép: A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől. MTI Fotó: Magócsi Márton

Kiderült, miért nem lesz az Óbudai-sziget világörökségi terület

A Hadrianus-palota feltárása érdekében vette ki a kormány az Óbudai-szigetet a világörökségi pályázatból - közölte a Miniszterelnökség. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az erődítmény korhű helyreállítása óriási kihívás, amit évekig tartó kutatásnak kell megelőznie, hogy autentikus legyen.

A kormány 2016-ban döntött arról, hogy pályázni fog a Római Birodalom 1500 kilométeres határvonala, az úgynevezett limes 65 magyarországi helyszínének világörökségi címére. Ezek egyike a 32 hektáros Óbudai-sziget - közismertebb nevén a Hajógyári sziget -, amely a pannóniai provincia központjának számító Aquincum része volt.

A pályázatot tavaly január 31-én nyújtották be, Visy Zsoltot, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszorát, a limes szakértőjét pedig kinevezték a a projekt miniszteri biztosának. Az UNESCO idén júniusban bírálja el a kérelmet. Múlt pénteken azonban megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amellyel a kormány indokolás nélkül kivette a szigetet a védettségre javasolt helyszínek közül. Az InfoRádió megkereste a Miniszterelnökséget, amely azt válaszolta, hogy a világörökségi minősítés lehetetlenné tenné a Hadrianus-palota korhű helyreállítását.

Ez a hatalmas, 10 ezer négyzetméteres, kőfallal körbevett erődítmény valóban az óbudai szigeten állt. A szakértők feltételezése szerint 106 és 108 között építette a terület helytartója, Hadrianus, aki később, a 117 és 138 között császárként uralkodott. A XIX. században még látszottak a romjai. Az első feltárását 1854 és 1857 között végezték, de akkor még fürdőnek vélték. 1941 és 1942, illetve 1951 és 1956 között is végeztek ásatásokat a szigeten, de visszatemették a feltárt épületmaradványokat.

Az Óbudai-sziget jövőbeni hasznosításáról a kormány még nem döntött, de a korhű restauráció lehetőségét mindenképpen nyitva kívánja tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×